A Központi Statisztikai Hivatal 2008-as Jelentés a turizmus teljesítményéről című anyagában 200 ezer körülire becsülik a magyarországi, úgynevezett második otthonok számát. A KSH meghatározása szerint második otthon az „olyan nyaraló, hétvégi ház, apartman, lakás, telek”, mely huzamosabb ott-tartózkodásra, illetve alvásra is alkalmas, és nem azon a településen van, ahol a tulajdonos lakik.
A statisztikai hivatal becslését részben megerősíti Murányi Ákos, a Duna House vezető elemzője, aki szerint jelenleg 250-300 ezer üdülőingatlan van a piacon.
"Takaréklángon üzemel a piac, bár január 1-jétől az illetékek jelentős csökkenése miatt valamelyest nőtt az érdeklődés. (A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke 10 százalékról 4 százalékra csökkent). A leginkább mozgó területek a budapesti Római part (ahol a parti sávban épült új társasházak üdülők), a Balaton illetve kisebb mértékben a Velencei-tó környéke. Tudni kell azonban, hogy a ’80-as évek végén, ’90-es évek első felében volt igazán felfutása az üdülőépítésnek - később, aki csak tehette, átminősítette lakássá az ilyen típusú ingatlanát” - tette hozzá Murányi.
Kérdésünkre elmondta, hogy a piacon csupán a 10-25 millió forint közötti ingatlanoknál tapasztalható mozgás, ennél drágábban már nem megy olyan könnyen az üdülő eladása, illetve jelentősen növekszik az értékesítési idő. „Több olyan 80-100 millió forintért kínált ’üdülőt’ ismerek, melyek évek óta hiába kelletik magukat” - érvelt Murányi.
A nyár közeledtével sajnos sokan most szembesülnek azzal a kellemetlen ténnyel, hogy betörők jártak a családi nyaralóban, esetleg csőtörés vagy természeti kár okozott kisebb- nagyobb károkat. Az értékesebb műszaki berendezésekre, legyen az televízió vagy fűnyíró, érdemes a biztosítás fedezetét kiterjeszteni, hiszen az általános háztartási ingóságok mellett jelentős értéket képviselhetnek. A csövek téli elfagyása az egyik leggyakoribb természeti kár a nyaralókban. Ha a főcsap elzárása ellenére megtörténik a káresemény, értesíteni kell a biztosítót, és a kárról részletes fénykép-dokumentációt kell készíteni - tudtuk meg a K&H Biztosítótól. |
Jobban adták-vették az üres telkeket a ’90-es évek elején; ekkor még jó kapcsolatokkal meg lehetett szerezni felső kategóriás - pl.: vízparti - telkeket. Ennek következtében az úgynevezett jó telkek már elkeltek a nagyobb üdülőterületeken, illetve azok frekventáltabb részein, tudtuk meg a Duna House vezető elemzőjétől.
A közelmúltig inkább saját használatra vásároltak nyaralót, ugyanis a magas illetékek miatt a befektetési célú tranzakciók visszafogottak voltak (ez változhat a januári illetékcsökkentés hatására), zárta mondandóját Murányi Ákos.
Borbély Gábor, a CB Richard Ellis vezető elemzője elmondta, hogy az országban a Balatonnál és a Dunakanyarnál jellemzőek a felsőkategóriás üdülőingatlan-fejlesztések, a Dunakanyar főként hotelláncoknak lehet izgalmas. Ezeken a területeken komoly beruházási tervek voltak néhány évvel ezelőtt, ám a válság ezeket felülírta.
Mennyibe kerül egy luxusnyaraló? „Egy újépítésű balatoni vízparti ingatlannál 400-500 ezer forint körül alakulhat a négyzetméterár” - tudtuk meg Borbély Gábortól. |
A befektetési célú telkek kapcsán Borbély Gábortól megtudtuk: az igazán jó telkekre már lecsaptak, de egyelőre land-banking célokkal: egy befektető felvásárol területeket, és a piac szárnyra kapásáig ül rajta, majd vagy eladja, vagy elindít rajta egy fejlesztést.
Rövid és olcsó lesz a nyári vakáció
Ingatlan: felelős hitelezés, átláthatóbb árverezés
Érdemes várni: olcsóbbak lehetnek a lakások
Bőven lesz még bedőlő lakáshitel
Most kellene lakást venni - de miből?
Lovász Márton
Privátbankár