November 17-i közleménye szerint a George Washington Rákkutató Intézet (GWCI) partneri megállapodásuk keretében a Banca Cívica támogatásával folytatja kutatását, melyben az egyes rákfajták és a különböző etnicitások kapcsolatára genom-vizsgálatok útján igyekszik fényt deríteni, ezzel pontosítva a rák megelőzés lehetőségeit. Az elmúlt évben a Banca Cívica 60 millió dollárt allokált 6000 közösségi projektre, összesen 78 országban, melyről a szervezet 1,8 millió ügyfele dönthetett. Céljai között a közösségi bankolás Egyesült Államok-beli bevezetése is szerepel.
De mi az a Banca Cívica? Három spanyol közösségi bank, a Caja Navarra, a Caja Canarias és a Caja Burgos új pénzügyi, üzleti, operatív és stratégiai szövetsége, amely 2011 januárjától már saját ügyfeleként is ki tudja szolgálni az újbanki modell iránt fogékony, láthatólag egyre növekvő tömegeket.
Mindhárom bank működésének alapja az átláthatóság, és a részvétel: ügyfeleinek pontosan beszámol az összegről, mennyit keresett rajta adott évben, ők pedig ennek arányában dönthetnek a pontos nyereségrész felhasználási területéről, azaz választhatnak több ezer projekt közül, minek támogatásával forgassa vissza a közösségbe, a társadalomba a bank saját nyereségének meghatározott százalékát.
Ha ez bonyolultnak tűnik, akkor utazzunk északabbra, és nézzünk körül Németországban: az 1974-es alapítású GLS Bank 6500 kulturális, szociális és ökológiai területen ténykedő projektet finanszíroz, a bank tulajdonosai nem kapnak osztalékot, hogy közhasznú kezdeményezéseknek minél kedvezőbb hitelfeltételeket nyújthassanak. A GLS 2009 december 31-i mérlegfőösszege 1350 millió euró volt. Ügyfelei dönthetnek behelyezett pénzük befektetési területéről, sőt, bizonyos mértékű kamatszázalékról is lemondhatnak az általuk támogatni kívánt kezdeményezések javára.
Nagy-Britanniában, Belgiumban, Németországban és Spanyolországban is rendelkezik fiókhálózattal a holland Triodos Bank, amely „a világ legfenntarthatóbb bankja”-ként tartja számon magát. Tanzániától Peruig, organikus táplálkozástól a klímaváltozással kapcsolatos projektekig számos társadalmi ügyet támogat, úgy, hogy a 2009-es év során 30%-os növekedést ért el. Hitelezési stratégiájában rögzíti, hogy csak olyan szervezeteknek ad pénzt, amelyek pozitív, tartós változást érnek el a világban.
A világ számos más országában is működnek újbankok, Magyarországon fél éve jött létre a Magnet Magyar Közösségi Bank, amely a 2010-es MasterCard – Az Év Bankja megmérettetésen két kategóriában is második helyezést ért el.
Hogy mindez hogyan fenntartható Magyarországon, hogyan valósítható meg az újbanki modell és milyen kihívásokkal kell szembenéznie a pénzügyi tudatosság első képviselőjének, arról a MagNet Bank elveiről és gyakorlatáról szóló négyrészes sorozat további cikkei számolnak be, a következő hetekben.
(x)