A kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) törvény április 1-jétől hatályos 32/B paragrafusa alapján a biztosítóknak el kell dönteniük, hogy a közlekedési balesettel érintett gépjármű kormányműve, futóműve, illetve karosszériája (alváza) olyan károsodást szenvedett-e, amely miatt a közúti forgalomban való további részvételre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlannak tekinthető. Amennyiben erre igenlő a válasz, akkor az üzembentartótól nyilatkozatot kell kérniük arról, hogy a helyreállítás - a kárfelvételi eljárás befejezésétől számított 8 munkanapon belül - megtörténik. Ha ilyen nyilatkozatot nem ad az üzembentartó, akkor a biztosító - az alkalmatlanság okának feltüntetésével - értesíti a közlekedési hatóságot, amely elvégzi a műszaki vizsgálatot.
A vizsga szabályait részletezi a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter rendelete, amely a legújabb Magyar Közlönyben jelent meg.
A rendelet kitér arra, hogy mi a közlekedési hatóság feladata akkor, ha a biztosító - az előbbi okok miatt - műszaki vizsgát kezdeményez nála.
A vizsgabiztos szemrevételezéssel, és a rendelkezésére álló vizsgáló eszközökkel három dolgot vizsgál. Először a futómű bekötési és a kormánymű rögzítési pontjainak sérüléseit, megállapítja, hogy mit kell cserélni ezek környékén. A második a karosszéria elemek vizsgálata abból a szempontból, hogy melyeket kell cserélni. Végül a vizsgálat harmadik részében azt kell megállapítani, hogy a jármű megfelel-e a műszaki biztonsági jellemzőknek - ezeket külön rendelet tartalmazza.
Ha a vizsgabiztos a járművet a forgalomban való részvételre véglegesen alkalmatlannak minősíti, akkor kivonatja a forgalomból. Ha javítható, akkor a forgalomban tartását tiltja meg, míg ha műszakilag alkalmasnak minősíti, akkor erről értesíti a hatóságot.
Mától él az új kötelező-törvény
A vámosok rászállnak a külföldi rendszámokra
MABISZ: nem éri kár a vétlen autósokat
Nyerészkednek a biztosítók a kötelező károkon?
MTI