
A kutatók azt remélik, hogy a Ceres és a Vesta vizsgálatával betekintést kaphatnak a Naprendszer, így a Föld kialakulásának a folyamatába. Eddig csak távcsővel vizsgálták a két kisbolygót, a Dawn viszont közvetlen közelről fogja tanulmányozni mindkét égitestet.
Az 1,21 tonna tömegű, 1,64 méter hosszú, 1,27 méter széles bolygóközi szonda több mint 5 milliárd kilométeres útja során, 2009 márciusában elhalad a Mars mellett, és a vörös bolygó gravitációs erejéből lendületet kapva folytatja útját, majd 2011 szeptemberében áll pályára a Vesta körül. Innen 2012 áprilisában indul tovább, és 2015 februárjában érkezik meg következő úti céljához, a Cereshez, és mintegy fél éven át vizsgálja ezt az égitestet is.
A kisbolygók - más néven aszteroidák - túlnyomó többsége a Mars és a Jupiter közötti térségben kering a Nap körül. Sokáig komoly fejtörést okozott a csillagászoknak, hogy a Mars és a Jupiter között - szemben a többi bolygó közötti, a Naptól távolodva arányosan növekvő távolsággal - hatalmas rés tátong, vagyis elvileg ebben a térségben egy bolygónak kellene keringenie. Bolygó ugyan nincs, ám rendkívül sok különböző méretű, de az ezer kilométeres átmérőt meg nem haladó, gömbölyded, illetve szabálytalan alakú törmelék kering, amelyek száma a becslések szerint több mint százezer.
A kutatók egy része ebből arra következtet, hogy valaha valóban létezhetett egy bolygó a Mars és a Jupiter között, de titokzatos okok miatt szétrobbant, és ennek visszamaradt darabjaival van dolgunk.
A másik feltételezés szerint egy olyan törmelékhalmaz részeiről van szó, amelyek egy leendő bolygónak lettek volna az építőkövei, de feltehetőn a közeli Jupiter roppant nagy gravitációs zavaró hatása miatt nem tudtak bolygóvá összeállni. Jelenleg ez utóbbi elmélet az elfogadott. Ráadásul a csillagászok szerint a kisbolygók a Nap 4,6 milliárd évvel ezelőtti születése után viszonylag hamar megindult bolygóképződéssel egy időben jöttek létre, és azóta is változatlanok maradtak, vagyis vizsgálatuk révén a tudósok olyan információkhoz juthatnak, amelyek betekintést nyújthatnak a Naprendszer, így a Föld kialakulásának a folyamatába.
950 kilométeres átmérőjével a Ceres az övezet legnagyobb tagja. Szabályos gömbölyű alakja azt sejteti, hogy belseje réteges felépítésű lehet, csakúgy, mint a Föld-típusú bolygóké. A másik kiszemelt kisbolygó az 1807-ben felfedezett, 530 kilométer átmérőjű Vesta jellemzői homlokegyenest ellenkeznek a Cereséivel: egy szabálytalan alakú sziklatömb, vízre (jégre) utaló nyom nincs a felszínén, déli féltekéjén egy 460 kilométer széles, 13 kilométer mély kráter tátong, valószínűleg egy több milliárd éve történt becsapódás következménye.
Szörnyű titkok: megkeresik a Jetit és Nessie-t
Ember a Marson 2037-re
Újra emberek mennek a Holdra - aztán a Marsra
Megdöbbentő: egyszerűen semmit sem találtak
MTI