Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!
Útnak indította az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA Dawn nevű űrszondáját a Naprendszer két legnagyobb kisbolygója, a Ceres és a Vesta felé.
Útnak indította az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA Dawn nevű űrszondáját csütörtökön a Naprendszer két legnagyobb kisbolygója, a Ceres és a Vesta felé.
Helyi idő szerint csütörtökön reggel bocsátották fel a szondát a floridai Kennedy Űrközpontból, enyhén felhős időben. A kilövés 14 percet késett. Ennek oka az volt, hogy egy hajó haladt az Atlanti-óceánon abban az övezetben, ahová a Dawn első hordozórakétáinak hullania kellett a kilövés utáni ötödik percben.
A kutatók azt remélik, hogy a Ceres és a Vesta vizsgálatával betekintést kaphatnak a Naprendszer, így a Föld kialakulásának a folyamatába. Eddig csak távcsővel vizsgálták a két kisbolygót, a Dawn viszont közvetlen közelről fogja tanulmányozni mindkét égitestet.
Az 1,21 tonna tömegű, 1,64 méter hosszú, 1,27 méter széles bolygóközi szonda több mint 5 milliárd kilométeres útja során, 2009 márciusában elhalad a Mars mellett, és a vörös bolygó gravitációs erejéből lendületet kapva folytatja útját, majd 2011 szeptemberében áll pályára a Vesta körül. Innen 2012 áprilisában indul tovább, és 2015 februárjában érkezik meg következő úti céljához, a Cereshez, és mintegy fél éven át vizsgálja ezt az égitestet is.
A kisbolygók - más néven aszteroidák - túlnyomó többsége a Mars és a Jupiter közötti térségben kering a Nap körül. Sokáig komoly fejtörést okozott a csillagászoknak, hogy a Mars és a Jupiter között - szemben a többi bolygó közötti, a Naptól távolodva arányosan növekvő távolsággal - hatalmas rés tátong, vagyis elvileg ebben a térségben egy bolygónak kellene keringenie. Bolygó ugyan nincs, ám rendkívül sok különböző méretű, de az ezer kilométeres átmérőt meg nem haladó, gömbölyded, illetve szabálytalan alakú törmelék kering, amelyek száma a becslések szerint több mint százezer.
A kutatók egy része ebből arra következtet, hogy valaha valóban létezhetett egy bolygó a Mars és a Jupiter között, de titokzatos okok miatt szétrobbant, és ennek visszamaradt darabjaival van dolgunk.
A másik feltételezés szerint egy olyan törmelékhalmaz részeiről van szó, amelyek egy leendő bolygónak lettek volna az építőkövei, de feltehetőn a közeli Jupiter roppant nagy gravitációs zavaró hatása miatt nem tudtak bolygóvá összeállni. Jelenleg ez utóbbi elmélet az elfogadott. Ráadásul a csillagászok szerint a kisbolygók a Nap 4,6 milliárd évvel ezelőtti születése után viszonylag hamar megindult bolygóképződéssel egy időben jöttek létre, és azóta is változatlanok maradtak, vagyis vizsgálatuk révén a tudósok olyan információkhoz juthatnak, amelyek betekintést nyújthatnak a Naprendszer, így a Föld kialakulásának a folyamatába.
950 kilométeres átmérőjével a Ceres az övezet legnagyobb tagja. Szabályos gömbölyű alakja azt sejteti, hogy belseje réteges felépítésű lehet, csakúgy, mint a Föld-típusú bolygóké. A másik kiszemelt kisbolygó az 1807-ben felfedezett, 530 kilométer átmérőjű Vesta jellemzői homlokegyenest ellenkeznek a Cereséivel: egy szabálytalan alakú sziklatömb, vízre (jégre) utaló nyom nincs a felszínén, déli féltekéjén egy 460 kilométer széles, 13 kilométer mély kráter tátong, valószínűleg egy több milliárd éve történt becsapódás következménye.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
Útnak indította az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA Dawn nevű űrszondáját a Naprendszer két legnagyobb kisbolygója, a Ceres és a Vesta felé. 
Maradnak a célok, mondta a miniszterelnök. 
