Egy felmérés szerint a megkérdezettek kétharmada szerint szükség van új alaptörvényre és a várható tartalmi elemeit is legalább ekkora arányban támogatják
A témában állást foglalók kétharmada szerint szükség van új alaptörvényre és a végszavazásra váró normaszöveg egyes tartalmi elemeit is legalább ekkora arányban támogatják – derül ki a Nézőpont Intézet 2011. április 4. és 7. között készült közvélemény-kutatásából.
A megkérdezettek 88 százaléka egyetért a történetei alkotmány és szent korona megemlítésével a nemzeti hitvallásban és hasonlóan nagy támogatást élvez a kereszténység nemzetmegtartó szerepének az elismerése, valamint a különböző vallási hagyományok megbecsülése is (80 százalék). De nem csak a szimbolikus elemek népszerűek, négyből három megkérdezett az „államadósságfék” bevezetésével is egyetért.
Alkotmányozási elvárás
Ugyan nem önmagában a szöveg dönti el egy jogszabály megítélését, de annyi biztosan látszik, hogy nagy igény mutatkozik az 1949-es keltezésű ideiglenes alkotmány lecserélésére, az új alaptörvény tartalmát pedig támogatnák a magyarok. Az elkészült normaszöveg elfogadása előtti napokban az összes megkérdezett 60 százaléka (az érvényesen válaszolók 70 százaléka) érzi szükségét egy új alaptörvénynek.
A Nézőpont kutatása szerint a kormánypári szimpatizánsok 79 százaléka, a Jobbik táborának pedig 66 százaléka támogatja az alkotmányozást, az MSZP szimpatizánsainak 60, az LMP szimpatizánsainak pedig 46 százaléka azonban elutasítja a mostani szöveg megváltoztatását. Az alkotmányról szóló esetleges népszavazás az elfogadásra váró szabályok szerint eredményes lenne, hiszen azon most vasárnap saját bevallása szerint az emberek 62 százaléka részt venne. A részvételüket biztosra ígérők 51 százaléka állította, hogy igennel szavazna az új alaptörvényre (az érvényesen válaszolók 67 százaléka).
Ön szerint Magyarországnak inkább szüksége van, vagy inkább nincs szüksége új alkotmányra?
Tartalmi konszenzus
Az országgyűlés előtt fekvő normaszöveg több tartalmi elemével egyetért a magyarok többsége. A Nemzeti hitvallás egyik legvitatottabb részletét, a Szent Korona és a történeti alkotmány vívmányainak tiszteletben tartását az összes megkérdezett 88 százaléka rögzítené az új alaptörvényben. Azzal a megfogalmazással pedig, miszerint „Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait.” tízből nyolc megkérdezett azonosulni tud és hasonlóan az előző állításhoz, nincs különbség demográfiai bontások szerint.
A forint hivatalos fizetőeszközként való rögzítése a magyarok nagy többsége szerint természetes Magyarország Alaptörvényében (75 százaléka). Hasonlóan magas azok aránya, akik szerint a kormány az állam nevében nem vehet fel olyan kölcsönt, ami az államadósságnak egy meghatározott szint fölé emelkedését eredményezi (74 százalék). A kiragadott tartalmi elemek közül szintén magas támogatást élvez az, hogy a huszadik századi diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülhetetlenek (66 százalék).
Az új alaptörvény elfogadása utáni részletes szabályozások egyik legvitatottabb pontja lehet az ön- és tulajdonvédelem definiálása, a társadalom ugyanis egyértelműen elutasítja az önvédelmi fegyverhez jutás szabályainak könnyítését. A megkérdezettek 21 százaléka elvárja, 73 százaléka azonban elutasítja az előírások enyhítését - derül ki a Nézőpont felméréséből.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
Egy felmérés szerint a megkérdezettek kétharmada szerint szükség van új alaptörvényre és a várható tartalmi elemeit is legalább ekkora arányban támogatják 
.jpg)
.jpg)
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
