A tiltott bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás az a két magatartásforma, ami leginkább veszélyezteti a tőkepiacok hatékony működését és nem utolsósorban a gyanútlan befektetők pénzét is Kik azok a bennfentesek?
A 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról (Tpt.) 200. paragrafusa világosan leszögezi: tilos a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás. A tiltás vonatkozik a bennfentes személyekre, valamint azokra, akik nem minősülnek bennfentes személynek, de tudniuk kellett volna, hogy amit tesznek, az bennfentes kereskedésnek minősül.
A Tpt. pontosan meghatározza, kik számítanak bennfentes személynek: ők a kibocsátó vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja; a társaság 10 százalékot meghaladó tulajdonosa; az érintett társaságban számottevő tulajdonrésszel rendelkező társaság tisztségviselője; a forgalomba hozatalt követő egy évben olyan vállalat tisztségviselője, aki a forgalomba hozatalban vagy nyilvános kibocsátásban közreműködik, vagy a társaság számlavezető bankjánál vezető tisztségviselő.
A törvény szerint bennfentes az is, akinek ugyan semmi köze a céghez, de munkája során olyan adatok birtokába kerül, amely bennfentes információnak minősül, vagy éppen bűncselekményből szerezte az információkat. Bennfentes ráadásul az is, aki egy bennfentessel egy háztartásban él, vagy annak közeli hozzátartozója.
A bennfentes információ a Tpt. szerint olyan lényeges információ, amely még nem került nyilvánosságra, a pénzügyi eszközre vagy annak kibocsájtójára vonatkozik, és alkalmas a pénzügyi eszköz árfolyamának lényeges befolyásolására.
Az érintett cégek vezetői bizonyos esetekben nem adhatnak-vehetnek saját cégük részvényeiből (többnyire rendszeres jelentéstételek környékén vagy rendkívüli információk bejelentése előtt).
A bennfenteseknek kötelességük jelenteni, ha ők vagy közeli családtagjaik a társaság papírjaival kereskednek; ezért hozta nyilvánosságra például 10 ezer forintos ügyletét Dr. Kovácsné Révész Viktória, amikor 15 darab Biomedical részvényt adott el 672 forintos darabáron, miközben a társaság tulajdonában 8,5 millió részvény maradt a tranzakció után.
Jól értesült befektető vagy bennfentes kereskedő? A kulcs a nyilvánosság
A jól értesültség nem szinonimája a bennfentességnek - közölte a PSZÁF sajtóosztálya a Privátbankárral. A bennfentes információ fentebb ismertetett kritériumai közül az információ nyilvánosságára vonatkozó feltétel a választóvonal e téren.
A felügyelet folyamatos piacmonitoring rendszert üzemeltet, amely magában foglalja a kereskedési adatok, a napi árfolyammozgások, a piaci nyilvános információk értékelését (Bloomberg, Reuters, MMTS, SAI), a felügyeletre a BÉT által, egyéb piaci szereplők által, vagy bármely személy által megtett bejelentések, jelzések értékelését. A felügyelet tiltott piacbefolyásolás, illetve bennfentes kereskedelem gyanúja esetén hivatalból indít piacfelügyeleti eljárást.
Híres bennfentesek és piacbefolyásolók Magyarországon 1993-ban tett először pontot tiltott bennfentes kereskedési ügy végére a bíróság. A ´90-es évek elején a Novotrade elnöke, Rényi Gábor és szomszédja került kellemetlen helyzetbe: a felügyelet szerint úgy kereskedtek a cég papírjaival, hogy már tudtak a tervezett tőkeemelésről és a stuttgarti tőzsdére történő bevezetésről. A bíróság jogerős ítéletében felfüggesztett szabadságvesztést és pénzbüntetést szabott ki. Medget Rahimkulov orosz üzletember 2006. júliusában a BorsodChem részvényeiből vásárolt be alaposan 2535 forintos átlagáron azelőtt, hogy a nevéhez köthető Firthlion bejelentette 21 millió BC-részvényének eladását 3000 forinton. A PSZÁF 250 millió forintra bírságolta Rahimkulovot bennfentes kereskedésért. Emlékezetes a Soros Fund 2008. októberi részvénypiaci akciója is: a PSZÁF szerint az alapkezelő piacbefolyásoló magatartása az OTP részvények tőzsdei árfolyamának drasztikus eséséhez vezetett, amit 489 millió forintos büntetéssel "díjaztak". A határozat ellen a Soros Fund fellebezett, az ügy a Legfelsőbb Bíróságig juttott, ahol azonban helybenhagyták a korábbi ítéletet. A bírság azóta befolyt a felügyelethez.
Ki mozgatja a piac láthatatlan kezét?
A bennfentes kereskedés mellett a piacbefolyásolás a másik olyan magatartás, ami a legnagyobb veszélyt jelenti a piac hatékony működésére. A Tpt. szerint paicbefolyásolás az, amikor valaki olyan ügyletet köt (vagy olyan ügyletre ad ki megbízást), ami hamis vagy félrevezető jelzéseket ad az adott részvényről, illetve az eszköz árfolyamát mesterséges vagy rendellenes árfolyamon rögzíti. Ilyen volt például a PSZÁF 2010. augusztusi "fogása", amikor az Appeninn Nyrt-hez közel álló személy adott nagy számú eladási és vételi megbízást az Appeninn részvényeire, hogy olyan benyomást keltsen, mintha aktivitás és árfolyamváltozás lenne a papírban.
Tény, hogy a BÉT-en más tőzsdékhez viszonyítva alacsony a forgalom, sok a kis kapitalizációjú papír. Ez annyiban megkönnyíti a felügyelet dolgát, hogy a jelentős forgalommal rendelkező bluechipeken kívül viszonylag plasztikusan megállapíthatóak a gyanús forgalombővülésre, koncentrációra, illetve jelentős árfolyamelmozdulásra utaló jelek.
A kis kapitalizációjú papíroknál értelemszerűen kevesebb pénz megmozgatásával lehet valamilyen irányba változtatni az árfolyamot, ilyenből a BÉT-en arányaiban sok van. A kisbefektetők hajlamosak azonnal tiltott piacbefolyásolást kiáltani, ha balul sül el egy befektetésük, vagy valami "rendellenességet" vélnek felfedezni a piacon. (A gyanakvás persze érthető: még a szakember véleménye szerint is sajnos egyre több az olyan vállalat a BÉT-en, amely csak a kisbefektetők megkopasztására jött létre.)
A PSZÁF tájékoztatása szerint folyamatosan érkeznek is jelzések egyes papírok árfolyammozgásaira vonatkozólag, mely jelzések alapján a piacmonitoring adatainak elemzése és a nyilvánosan elérhető információk értékelése történik meg, amely alapján döntenek a piacfelügyeleti eljárás kérdéséről.
Elemzett elemzők: akasztják a hóhért
Piacbefolyásolás azonban az is, ha valaki megalapozatlan, félrevezető, hamis információt közöl annak tudatában, hogy az információ nem valós - vagy legalábbis ha az elvárható gondossággal jár el, tudatában lett volna, hogy az információ valótlan. Az E-Star nemrég egy számára kedvezőtlen tartalmú elemzés után azt írta: fennáll az árfolyam befolyásolásának lehetősége, a befolyásolás módjának, tiltott jellegének megállapítása az illetékes hatóság feladata lesz.
Érdeklődésünkre a PSZÁF azt közölte: e tárgykörben hivatalból nem indított ezidáig eljárást a felügyelet, az információk értékelése van folyamatban. Az E-Star nem fordult még a felügyelethez, de a PSZÁF felvette vele a kapcsolatot.
A PSZÁF sajtóosztályán a Privátbankárnak elmondták: nem gyakori, hogy egy-egy elemzés okán a kibocsátók a felügyelethez fordulnak. Olyan azonban több alkalommal is előfordult, hogy egy-egy elemzés tartalmát a felügyelet megvizsgálta és egyes esetekben eljárást is indított annak piacbefolyásolásra gyanút teremtő tartalma miatt.
Nagy fogások
A felügyelet azt is közölte: tőkepiaci ügyletek kapcsán a legnagyobb bírságot eddig a Soros Fund Management fent említett ügyében szabták ki 489 millió forint értékben. Kiemelkedő bírság volt még a Megdet Rahimkulovval szemben kiszabott 250 millió forintos és a Deutsche Bank AG Londonnal szemben kiszabott 90 millió forintos bírság piacbefolyásolás tárgykörben.
Ezen túl számos tiltott bennfentes kereskedelem illetve piacbefolyásolás ügyében indult eljárás kisebb, az ügy súlyához, a magatartást megvalósító piaci szereplőhöz igazodó bírság kiszabását eredményezve, melyek 10 milliós, milliós, vagy akár százezres tételek formájában kerültek megállapításra.
Privátbankár
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
