A második lehetőség szerint az ünnepélyes nyilatkozat tartalmát jogi értelemben megerősítenék azzal, hogy beépítenék a lisszaboni szerződésbe, vagy függelékként csatolnák ahhoz. Ebben az esetben nagy valószínűséggel az összes többi tagállamnak ratifikálnia kellene az így kiegészített szerződést, azoknak is, amelyek ezt már megtették az eredeti szöveggel.
A harmadik lehetőség, hogy elállnak a lisszaboni szerződés életbe léptetéséről, és azokat a változtatásokat, amelyek feltétlenül szükségesek a további tagfelvételekhez - például az Európai Parlament létszámának, az európai bizottsági tagok számának a megváltoztatását - a jelenleg hatályos nizzai szerződés egyszerű, ratifikációt nem igénylő módosításaként kormányközi konferencián fogadnák el.
Az első megoldás lenne az EU összessége számára a legkedvezőbb, de kérdéses, hogy az írek részéről ez biztosítaná-e a megismételt népszavazáson az igenek többségét. A második megoldás valószínűleg elfogadható lenne az írek számára, de a tagállamok idegenkednek a ratifikációs folyamat "lenullázásától" és újrakezdésétől. A harmadik lenne a "legigénytelenebb" megoldás - fogalmazott egy uniós forrás. Ez is biztosítaná az unió további működőképességét, de egyenértékű lenne azzal, hogy belátható időre lemondanak az integráció további mélyítéséről, a szorosabb összefonódást kifejező szervezeti változtatásokról, így például az egyszemélyi uniós elnöki tisztség megteremtéséről.
Lisszabon után: kételyek a bővítéssel kapcsolatban
A lengyelek is szabotálják a reformszerződést
Sarkozy lehet az unió megmentője
Kidobhatják az unióból Írországot és Csehországot
MTI