Uniós pályázatok: még csak most jön a java

A 10 ország figyelembe vételével a leszerződések tekintetében Lettország és Litvánia (76, illetve 68%) áll az élen, Magyarország viszont 3 helyet csúszott vissza a "rangsorban" egy év alatt (a 4. helyről a 7. pozícióba), Bulgária pedig az utolsó.

Elhangzott, hogy 5 év van még a kifizetésekre, és bár a jelenlegi ütemben haladva a 10 ország átlaga 2015-ben sem fogja elérni a 100%-ot, a dinamika mégis arra utal, hogy mostantól akár évi 15%-kos növekedéssel is lehet számolni. Ehhez azonban az adszorpciós kockázatokat (beragadt pénzek) le kell szorítani és a hibás teljesítésekkel együtt járó visszafizetési kötelezettségek számát is csökkenteni kell.

Az út felénél járunk

Hazánk ebben az időszakban 29,3 milliárd euró uniós forrással rendelkezik, amelyből 15 milliárdnyi (51%) támogatási szerződést kötöttek és 4,8 milliárd eurót (16%) ki is fizettek a kedvezményezetteknek. Ez a vizsgált országok között átlagosnak számít, azonban összegszerűen az átlag alatti az érték.

Várnai Éva szerint bár kelet-közép-európai összevetésben hazánk pozíciója kis mértékben romlott, nem csak ez határozza meg, hogy egy ország milyen jól használja ki az uniós források adta lehetőségeket. A régiós pozíció másodlagos, és inkább az a fontos, hogy a források elköltése hozzájáruljon az előzetesen kitűzött célok eléréséhez, és mindez kellő hatékonysággal történjen - hangsúlyozta Várnai Éva.

Kérdésünkre válaszként az is elhangzott, hogy mindkét mutató esetében van esélyünk a 100% elérésére, hiszen szerencsére már van egy 3 éves tapasztalatunk a források felhasználása terén (2004 és 2006 között).

Előnyt jelenthet itthon a centralizált rendszer is, amely szerint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) kezében "futnak össze a szálak", azonban ez sajnos egyben azt is jelenti, hogy kicsit messzebb esnek a döntések a szakpolitikától.

Hazánk több adminisztratív könnyítést és egyszerűsítést is bevezetett 2010 folyamán, ami már tükröződik a 2011-es első adatokban. Ilyen könnyítés például a támogatások kifizetésének 60-ról 15 napra csökkentése, a szerződésmódosítási dokumentumok egységesítése, valamint az előlegek kifizetésére vonatkozó plafon bevezetése. Arra, hogy a támogatást hatékonyan és a céloknak megfelelően költötték-e el, az értékeléseknek kell majd választ adniuk - mondta a KPMG partnere.

2010 végéig a régiós országok szintjén a legtöbb forrást közlekedésfejlesztési célokra költötték el (82 milliárd eurót). Ezután következik a humánerőforrás- és a gazdaság fejlesztésére költött összeg. Közlekedésre a legtöbbet Csehország, Magyarország és Litvánia költötte.

Hazánkban a közlekedésfejlesztési források 68%-át szerződték le, míg utóbbi két területen 50%-ot meghaladó volt ez az arány.

Visszatérítendő pénzügyi támogatásokban jók vagyunk

A KPMG-jelentés újdonsága, hogy a JEREMIE és a JESSICA pénzügyi eszközök alkalmazását is bemutatja a régióban. Ezek uniós társfinanszírozással megvalósuló, visszatérítendő források, azaz kedvezményes hitel, garancia, kockázati tőke formájában érhetők el a pályázók számára. A források ilyen módon visszaforgathatók újabb és újabb fejlesztésekbe.

Ezek szerepe egyre jelentősebb lehet - mondta Várnai Éva, hozzátéve: Magyarország a JEREMIE forrásainak kihasználásában jeleskedik (a legnagyobb pénzek itt vannak).

Hazánk számára 752,1 millió euró van elkülönítve a JEREMIE-re, amiből 107,3 millió (kb. az egyheted része) van leszerződve vállalkozásokkal - ez nagyjából a háromszorosa a 10 ország átlagának.

Itthon a JESSICA még nem indult el, a JASPERE éppenhogy, a JASMIN-ban pedig már 3 szervezet vesz részt.

Privátbankár - Szilágyi Balázs