A kiadott közlemény szerint az EU-bizottság a jelenlegi szakaszban kétségbe vonja, hogy a rendszer valóban általános intézkedést képez-e, s további vizsgálatnak kívánja alávetni, vajon összhangban áll-e az állami támogatási szabályokkal, illetve torzíthatja-e a versenyt. Az eljárás megindítása lehetőséget nyújt az érdekelt feleknek az intézkedéssel kapcsolatos észrevételeik megküldésére. Ugyanakkor a brüsszeli közlemény szerint mindez nem határozza meg előre a vizsgálat eredményét.
Neelie Kroes versenypolitikai EU-biztos az ügy kapcsán a következőket nyilatkozta: "Biztosítanunk kell, hogy az adóintézkedések összhangban álljanak az EK-Szerződés állami támogatásra vonatkozó szabályaival, és ne torzítsák a versenyt azáltal, hogy igazságtalanul befolyásolják a vállalatokat abban, hová telepítik egyes gazdasági tevékenységeiket.” |
Abban az esetben, amikor a vállalat telephelye magyarországi, és kapcsolt vállalkozásai tekintetében pozitív nettó kamattal rendelkezik, a kamatnak csak a felét adóztatják meg. Másfelől, amikor a nettó kamatot fizető kapcsolt vállalkozás telephelye magyarországi, a vállalkozás adóköteles jövedelméből az összegnek csupán a felét vonja le. Abban az esetben azonban, amikor a kamatot fizető kapcsolt vállalkozás telephelye külföldi, nem a magyarországi adószabályok szerint adózik. Ezért adóköteles jövedelméből levonhatja a kifizetett nettó kamat teljes összegét.
További adózási tudnivalók
Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium szóvivője az MTI-nek elmondta, hogy a bizottság kérdéseire megküldik a válaszokat. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a magyar szakemberek szerint a szabályozás nem sérti a versenyszabályokat, megfelel a magyar és az EU-s szabályoknak. Az EU négy éve ismeri ezt a szabályozást, és eddig soha sem vetődött fel, hogy az sértené az állami támogatásokkal kapcsolatos előírásokat - tette hozzá a szóvivő. |
Sávok, lépcsők, buktatók
Színlelt szerződések: nem félünk az APEH-től
Bankcsőd és kamatadó
Egyszerűsítéssel javítható az adómorál