Keresleti oldalról az év közepe felé a vállalkozások csökkenő hitelkereslete és a vállalati hitelportfólió minőségének romlása befolyásolta a növekedést. A lakossági hitelnövekedés, bár csökkenő ütemben, egyelőre folytatódott, korábban tapasztalt növekedési szintje azonban csak kockázati árversennyel tartható, ami prudenciális szempontból aggályokat vethet fel - figyelmeztet a tanulmány.
Az NBK elemzői szerint a lakossági megtakarítások alacsony szintje hosszú távon a fenntartható növekedés akadálya lehet. Mivel a hazai és nemzetközi makrogazdasági helyzet következtében a bankrendszer a közeljövőben nem számíthat kedvezőbbre forduló gazdasági környezetre, előtérbe kell kerülnie a kiegyensúlyozott, fenntartható és hatékonyabb működésnek - figyelmeztetnek.
A teljes hitelintézeti szektor mérlegfőösszege június végén 16,2 százalékkal haladta meg az előző év hasonló időszakát, ami megegyezik a tavalyi év végi növekedési ütemmel. Az árfolyamváltozás (forinterősödés) hatásával korrigálva az adatokat éves szinten 18 százalékkal bővült a szektor.
A bankrendszert április végéig nagyon erőteljes felfutás jellemezte, májusban és júniusban azonban jelentős megtorpanás, illetve csökkenés volt tapasztalható, ami a nemzetközi pénzpiacokon tapasztalható kockázati kamatfelár-növekedéssel, vagyis a jelentős volumenben, szabadon rendelkezésre álló, "olcsó" külföldi forrásbevonás lehetőségének szűkülésével és a vállalkozói hitelfelvételek csökkenésével, illetve a forint erősödésével hozható összefüggésbe. Az utóbbi vélhetően úgy játszik szerepet, hogy az erőteljes forinterősödés többeket a devizaalapú hitelek előtörlesztésére vagy a hitelfelvételek elhalasztására ösztönzött.
Éves viszonylatban a mérlegfőösszeg-növekedés mintegy 40 százalékban továbbra is a lakossági hitelezés növekedésének köszönhető, amely így 23 százalékkal haladta meg a tavalyi első félévit.
A lakossági hiteleken belül a devizahitelek állománya 52 százalékkal emelkedett (a forint árfolyamának változását is figyelembe véve 57 százalékkal), és arányuk az összes lakossági hitelen belül június végén már megközelítette a 60 százalékot.
A lakossági betétek növekedési üteme mindössze 5,5 százalék volt az előző év hasonló időszakához képest. A lakosság bankrendszerrel szembeni megtakarítói pozíciója gyakorlatilag nullára csökkent, ami a növekedés jövőbeni stabil forrásának biztosítása szempontjából aggályos - hívja fel a figyelmet az NBK. A tavalyi évvel ellentétben, az idén a befektetési alapokon keresztüli, közvetett lakossági forrásbevonás sem biztosított jelentős többletforrást a bankrendszernek, sőt 2006 óta a lakosság összes nettó finanszírozási képessége is jelentős csökkenést mutat - állapítja meg az elemzés.
A vállalati hitelállomány közel 16 százalékkal bővült a tavalyi első félévihez képest, de míg az év első két hónapjában erőteljesen emelkedett a hitelek állománya, addig márciustól nominálisan is csökkent. Azt, hogy a hitelfelvételek csökkenése átmeneti jelenség, vagy összefüggésben áll a beruházások növekedésének csökkenésével, az NBK szerint a 2008. szeptember végi adatok fogják egyértelműen megmutatni.
Miután a bankrendszer aktivitásának bővülését továbbra sem finanszírozta a hazai betétek növekedése, nőtt a külföldi finanszírozási források jelentősége, s tovább nyílt a hitel-betét arány. Június végén a nagybankok hitel-betét aránya már meghaladta a 150 százalékot; csak egy bank esetében maradt valamivel 100 százalék alatt, s volt olyan hitelintézet is, amelynél a 200 százalékot is meghaladta.
A külföldi források egy év alatt erőteljesen, 44 százalékkal emelkedtek, így június végén a bankrendszer mérlegének 26 százalékát már ezek a források finanszírozták. Mindezek következtében finanszírozási/likviditási oldalról tovább növekedett a bankrendszer kockázati kitettsége a nemzetközi pénz- és tőkepiaci mozgásoknak, ami az első félévben tapasztalt kockázatifelár-növekedések következtében már éreztette hatását a jövedelmezőségben is.
A portfólióminőséget elemezve az NBK szakértői megállapítják: miközben a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) adatai szerint erőteljesen emelkedik a BAR-listán szereplő magánszemély adósok száma, addig a bankrendszer lakossági hitelportfóliójának minősége az adatok szerint nem romlik, sőt javul.
A bankrendszer problémás lakossági hiteleinek aránya a tavaly félévi 2,9 százalékról idén félévkor 2,6 százalékra csökkent, ami úgy következhetett be, hogy miközben az állomány közel 25 százalékkal bővült, a problémás lakossági hitelek csak 15 százalékkal nőttek. Az NBK szerint mindenesetre figyelmeztető jelnek tekinthető, hogy a külön figyelendő kategóriába tartozó - tehát az úgynevezett "még nem problémás" - hitelek 27 százalékkal emelkedtek egy év alatt.
A folyamatosan bővülő állomány miatt egy portfólióromlás a számokban csak később érzékelhető: ha az állomány elért egy megfelelő "kórtörténetet", illetve, ha a korábbi bővülés valamilyen oknál fogva már nem tartható. Az első félévben a lakossági hitelportfólióra képzett értékvesztés állománya alig emelkedett, így az a bankok eredményére nem volt befolyással.
A vállalati hitelportfólió minősége egy év alatt folyamatosan és látványosan romlott: a problémás hitelek aránya a tavalyi első félévi 3,5 százalékról már 4,1 százalékra emelkedett. Ilyen mértékű portfólióromlásra egy év lefolyása alatt már évek óta nem volt példa a bankszektorban - állapítja meg az elemzés. A vállalati hitelekre képzett értékvesztés jelentős hatással volt az eredményre is, csaknem 20 milliárd forinttal rontva.
A nagybankok közül öt bank eredménye romlott, ebből kettő esetében volt jelentős a visszaesés. Az egyik nagybank esetében egy nagy összegű értékvesztés felszabadításának köszönhetően nőtt az eredmény.
Megkötnék a bankok kezét Európában
Bármelyik pillanatban lehúzhat az örvény
Európa alatt még nem ég a talaj
Kincset érő ötlet: hova menekülhet a pénz a válság elől?
MTI