Utitársakat keres a kormány Lisszabonba
A kormány partnerséget ajánl a Gazdasági Szociális Tanácsnak (GSZT), az EU Lisszaboni stratégiája 3 évre szóló nemzeti reformprogramjának kidolgozásában, monitoringjában - mondta Bajnai Gordon, önkormányzati és területfejlesztési miniszter, a magyar Lisszaboni startégia fő felelőse, a GSZT ülésén hétfőn Budapesten.
Hozzátette: a gazdaság versenyképességét erősítő, a foglalkoztatást bővítő reformokat valamennyi tagállamától elvárja az Európai Unió, mert e nélkül elképzelhetetlen a 2000-ben elfogadott és 2005-ben megújított stratégia megvalósítása, hogy az EU a világ legversenyképesebb régiójává váljon.
A miniszter kiemelte, hogy a kormány várhatóan nyár közepére fogadja el a stratégia 3 évre szóló nemzeti programjának tervezetét, szeptember közepéig tarthat a társadalmi párbeszéd, amelyben a kormány kiemelt szerepet szán a GSZT-nek. A végső változatot ez év október végéig kell benyújtani az uniónak.
Varga László, a GSZT Lisszaboni startégia magyar reformprogramját előkészítő bizottságának elnöke közölte: a program társadalmi megismertetése céljából a GSZT ez év őszén konferenciasorozatot szervez, hogy az EU-nak benyújtandó program minél teljesebben tükrözze a civil társadalom, az érdekképviseletek véleményét.
Vizi E. Szilveszter a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a GSZT társelnöke emlékeztetett arra, hogy a stratégia szerint az EU tagállamok kutatás-fejlesztési költésének néhány éven belül el kellene érnie a GDP 3 százalékát. Ugyanakkor jelenleg az EU átlag 1,92 százalék, míg Magyarország ettől is jelentősen elmaradva a GDP-nek mindössze 1 százalékát fordítja K+F-re, pedig e terület Magyarország számára kitörési pont lehetne.
Bajnai Gordon válaszában kifejtette: a magyarországi K+F költés valóban csekély mértékű, ám véleménye szerint arányában a magánszféra ráfordításai rendkívül alacsonyak, és nem biztos, hogy az állami források növelése a hatékonyság emelkedését is jelentené. Utalt arra, hogy a kormány a közelmúltban elfogadta a Géniusz programot, ami a következő 7 évre 50 milliárd forintot különített el a magyar tehetségek megtalálására, támogatására az általános iskolás kórtól az akadémiai taggá válásig.
Az EP igent mondott a Lisszaboni Szerződésre
Hozzátette: a gazdaság versenyképességét erősítő, a foglalkoztatást bővítő reformokat valamennyi tagállamától elvárja az Európai Unió, mert e nélkül elképzelhetetlen a 2000-ben elfogadott és 2005-ben megújított stratégia megvalósítása, hogy az EU a világ legversenyképesebb régiójává váljon.
A miniszter kiemelte, hogy a kormány várhatóan nyár közepére fogadja el a stratégia 3 évre szóló nemzeti programjának tervezetét, szeptember közepéig tarthat a társadalmi párbeszéd, amelyben a kormány kiemelt szerepet szán a GSZT-nek. A végső változatot ez év október végéig kell benyújtani az uniónak.
Varga László, a GSZT Lisszaboni startégia magyar reformprogramját előkészítő bizottságának elnöke közölte: a program társadalmi megismertetése céljából a GSZT ez év őszén konferenciasorozatot szervez, hogy az EU-nak benyújtandó program minél teljesebben tükrözze a civil társadalom, az érdekképviseletek véleményét.
Vizi E. Szilveszter a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a GSZT társelnöke emlékeztetett arra, hogy a stratégia szerint az EU tagállamok kutatás-fejlesztési költésének néhány éven belül el kellene érnie a GDP 3 százalékát. Ugyanakkor jelenleg az EU átlag 1,92 százalék, míg Magyarország ettől is jelentősen elmaradva a GDP-nek mindössze 1 százalékát fordítja K+F-re, pedig e terület Magyarország számára kitörési pont lehetne.
Bajnai Gordon válaszában kifejtette: a magyarországi K+F költés valóban csekély mértékű, ám véleménye szerint arányában a magánszféra ráfordításai rendkívül alacsonyak, és nem biztos, hogy az állami források növelése a hatékonyság emelkedését is jelentené. Utalt arra, hogy a kormány a közelmúltban elfogadta a Géniusz programot, ami a következő 7 évre 50 milliárd forintot különített el a magyar tehetségek megtalálására, támogatására az általános iskolás kórtól az akadémiai taggá válásig.
Az EP igent mondott a Lisszaboni Szerződésre
MTI
Márciusban hosszú idő után nőttek a német elektromos-digitális ágazat megrendelései. 
