
"Súlyos tévedések közvetlen veszélyét hordozza és a jogbiztonság, valamint a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmével fenyeget, ha az adóhatóság életszerűtlennek minősítve hagy figyelmen kívül bizonyos adózói nyilatkozatokat" - tartalmazza a közlemény. Az életszerűség meghatározása szubjektív értékítélet tükröz, de visszás következményekkel járhat, ha a kiadások bizonyításakor az érdemi megállapítások helyett a hivatalos létminimum-adatot veszik figyelembe, vagy ha a jövedelemigazolás során automatikusan eltekintenek a készpénz és a bemutatóra szóló értékpapírok beszámításától.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa figyelmeztetett, hogy a tisztességes eljáráshoz való jogot, a jogbiztonságot csorbítja, ha az APEH az előzetes tájékoztatásával ellentétben vizsgálja az iratmegőrzési kötelezettségen kívül eső, már elévült időszakot és ehhez az igazolásokat, bizonyítékokat az adózóktól várja. Az ombudsman sürgette, előzzék meg, hogy a vagyonosodási vizsgálatok a kapcsolódó ellenőrzések miatt elhúzódjanak, ezért törvényben rögzítsék az ellenőrzés befejezésének objektív határidejét.
Az ilyen visszásságok elkerülése érdekében a biztos kezdeményezte az APEH elnökénél az adózói kötelezettségeket taglaló tájékoztatás, valamint az ellenőrzések gyakorlatának felülvizsgálatát, a megfelelő jogalap megteremtéséig pedig a vagyonosodási vizsgálatok felfüggesztését. Az állampolgári jogok biztosa javasolta a pénzügyminiszternek, hogy gondoskodjon a megfelelő törvényi alapok meghatározásáról, figyelembe véve az ombudsmani vizsgálat megállapításait.
A PM szerint minden rendben
A vagyonosodási vizsgálatok jogszabályi háttere alapvetően rendezett, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal számára a jogszabályok egy évtizede biztosítják a vagyonosodási vizsgálatok feltételeit - hangsúlyozza a Pénzügyminisztérium közleményében.
A közlemény szerint a pénzügyi tárca elemzi Szabó Máté országgyűlési biztos megállapításait, és amennyiben javaslatai alapján szükségesnek lát jogszabályi változtatást, azt haladéktalanul kezdeményezni fogja. A PM kiemeli: az adóhivatal ezekkel a jogszabályokkal jó ideje él, és alkalmazza a vagyonosodási vizsgálatokat az eltitkolt jövedelmek feltárására, a be nem fizetett adók behajtására. Ennek a módszernek az alkalmazásában a 2007-es év hozott jelentős változást, amikor a kormány erősítette a feketegazdaság felszámolását szolgáló programjának végrehajtását, és ennek jegyében az APEH jelentősen növelte a vagyonosodási vizsgálatok számát.
Míg korábban az adóhivatal évente néhány száz ilyen jellegű vizsgálatot végzett, addig 2007-ben és 2008-ban összesen közel 20 ezer vizsgálatot folytatott le, a feltárt adókülönbözet több mint 70 milliárd forint volt.
A PM fontosnak tartja a vagyonosodási vizsgálatok folytatását, mivel ez az eljárás az egyik legeredményesebb adóhivatali eszköz az adóeltitkolás visszaszorításához. A tárca szerint az eljárások során érvényesül a jogbiztonság követelménye, és nem sérül a tisztességes eljáráshoz való jog.
A vagyonosodási vizsgálatok a személyi jövedelemadó bevallások utólagos ellenőrzését jelentik, amelynek során az APEH becslés útján állapítja meg az eltitkolt adót. Az adóhatóságnak kell bizonyítania azt, hogy a becslés feltételei fennállnak, majd ez alapján részletes indoklással ellátva megállapítja az eltitkolt adót. Ha az adózó ettől eltérőt állít, ezt már neki kell igazolnia.
A PM közleménye kitér arra: a becslés jogintézményét az Alkotmánybíróság több határozatában is vizsgálta, és az alkotmányos előírásokkal összeegyeztethetőnek találta.
A jogintézmény APEH által történő gyakorlati alkalmazása a Legfelsőbb Bíróság, mint a közigazgatás egyik legfőbb törvényességi őre előtt folyó eljárások során is megállta helyét, amelyet az APEH kiemelkedő pernyertességi mutatói is igazolnak - fogalmaz a szaktárca közleményében.
Adóbevallás? Majd a Posta és az APEH megoldja
Még nem tudja a kormány, mi legyen az adókkal
Nemzeti sport: menekülés az APEH elől
A tulajdonosokat is levadászhatja az APEH
MTI