Vállalati stratégiák a fenntartható fejlődésre

„A fejlődés üteme ugyan kissé lassú, de a növekvő verseny, a költséghatékonyság, valamint az érintettek növekvő elvárása és szélesedő eszközrendszere biztosíthatja a fenntarthatóság és az átláthatóság stratégiai szintre emelkedését és minél szélesebb körű elterjedését,” – mondta Szabó István, a KPMG vezető tanácsadója.

A válaszadó cégeknek valamivel több mint 60 százaléka állította, hogy már rendelkezik működő fenntarthatósági stratégiával, míg azon vállalatok 70 százaléka, amelyek még nem rendelkeznek stratégiával, 1-5 éven belül tervezik ennek elkészítését. A cégek mindössze egytizede nyilatkozott úgy, hogy még nem tűzött ki határidőt a stratégia megalkotására. A megkérdezett vezetők közel 50 százaléka úgy gondolja, hogy a fenntarthatósági programok hozzájárulnak a nyereségességhez a költségcsökkentés, vagy a jövedelmezőség növekedése által.

A KPMG a következő hét lépést javasolja  a vállalati fenntarthatóság bevezetésére: - Szcenárió tervezés a lehetséges üzleti kockázatok és lehetőségek azonosítására - Ambiciózus célok kitűzése és példamutatás - Környezeti bemenetek és a produktivitás mérésének bevezetése a vállalat teljes működésben - A munkatársi elköteleződés kiaknázása a vállalaton belül és a teljes ellátási láncban - Belső fenntarthatósági tapasztalatok felhasználása a termék- és szolgáltatásfejlesztésben - Fenntarthatósági intézkedések további előnyeinek, hatásainak feltárása - Benchmark és jelentéstétel az előrehaladásról

A „Corporate Sustainability: a progress report” című felmérés szerint a fenntarthatóság lassú fejlődésének három fő oka van: a közösen felállított metrikák, mérési eszközök és információs rendszerek hiánya a fenntarthatósági programok hatásának mérésére és elemzésére a finanszírozás hiánya, amely a fenntarthatóságot egy szintre helyezné a működéssel kapcsolatos hagyományos befektetésekkel, és ezzel jobb rövid távú megtérülést eredményezne hiányzik egy világos és szigorú nemzetközi szabályozási keretrendszer, amelynek alapján a vállalatok nyugodtan tervezhetnének.

A nagyobb társaságoknak nagyobb valószínűséggel van már testreszabott stratégiájuk, mint a kisebb, magánkézben lévő cégeknek. Tízből közel 8 nagyvállalat a megkérdezettek közül már rendelkezik stratégiával, míg a kisvállalatok között csak majdnem minden második. A létező stratégiáról és annak fejlődéséről minden harmadik cég számol be nyilvános jelentésben. Magyarországon is hasonlóan alakulnak az arányok – ez derült ki a KPMG budapesti irodájának tavaly végzett felmérése szerint.

„A feladat komplexitásához képest a jelentés készítő vállalatok egyre nagyobb hányada törekszik a fenntarthatóság mind mélyebb szintű integrációjára a működésében, de a vállalati stratégiából még nem minden esetben vezethető le közvetlenül a vállalat felelősségvállalása, fenntarthatósági törekvése. További kihívás, hogy a vállalatok hogyan tudják hitelt érdemlően bemutatni fenntarthatósági törekvéseiket és elért eredményeiket. A jelentést készítő 33 vezető magyarországi vállalat mindösszesen 24 százalék-a alkalmazott külső független felet a jelentés hitelesítésére, tanúsítására. Látva a globális trendeket, ez az arány hazánkban is várhatóan javulni fog” – fűzte hozzá a KPMG tanácsadója.