Az elemzők többsége az első negyedév végére 3,75 százalékos, az első félév végére 4,0 százalékos alapkamatot jósol most.
Noha a külpiacok idén várható szűkülésén kívül a drágább euró miatt is talán lanyhul az exportlendület és az exportot támogató beruházási fellendülés, ami az EKB szerint a túlhevült, 2,5 százaléknál nagyobb gazdasági növekedés, a nagy pénz- és hitelkiáramlás és vele az inflációs nyomás ösztönzője, azonban a jelek szerint a növekedés egyelőre kevésbé lassul a vártnál.
Az Európai Bizottság jelenleg érvényes legutóbbi, tavaly novemberben kiadott előrejelzése az euróövezeti gazdasági növekedésre 2,6 százalékos tavalyról, 2,1 százalékos idénre és 2,2 százalékos a jövő évre. |
Csak a renyhe lakossági fogyasztás felől nem érkezik infláció nyomás - a gazdasági növekedés szemlátomást elkerülte a lakosságot -, de ettől még az EKB szigora egyhamar nem fog enyhülni.
Idén később már csökkenő inflációra és lassuló GDP-növekedésre számít az EKB is, sejtetve, hogy a kamatemelő indulata is alábbhagyhat valamikor az év későbbi folyamán. Az EKB 2,1-2,3 százalék között várja a tavalyi, azaz 2006-os évi átlagos euróövezeti inflációt, a szeptemberi 2,3-2,5 százalékos előrejelzés helyett. Idénre 1,5-2,5 százalékot várnak - 2,0 százalékos sávközéppel - a korábbi 1,9-2,9 százalékos becslés helyett, bár az év elején még az infláció növekedésére számítanak. Az EKB jelenlegi, 2008-as előrejelzési sávja szélesebb mint korábban, 1,3-2,5 százalék, 1,9 százalékos sávközéppel, évi átlagban először 2 százalék alatt 1999 óta, annak ellenére, hogy a gazdasági növekedésre az eddiginél erősebb előrejelzést ad a bank. Tavalyról 2,5-2,9 százalékos GDP-növekedést várnak a bankban, 2,7 százalékos sávközéppel, a korábbi 2,5 százalékos becslés helyett. Idénre 1,7-2,7 százalékra, vagyis 2,2 százalékos sávközépre számít az EKB, a korábban várt, 2,1 százalékos többlet helyett.
Most még nem nyúl a kamathoz az EKB?
Márciusban európai kamatemelés jöhet (hanganyag)
Megközelítheti tavalyi növekedését az eurózóna