Van olyan cég, ahol nem csak a pénz számít

Az idei Reputation Rating kutatás négy iparág (elektronika, egészséggazdaság, IT és telekommunikáció, pénzügy) legnagyobb vállalatait öt különböző dimenzióban (Elismertség, Érzelmi közelség, Hitelesség, Leadership, Vállalati polgárság) vizsgálta. Az Érzelmi közelség esetében a vállalattal való azonosulás lehetőségét, a kommunikáció észlelt mennyiségét és minőségét, valamint a vállalat és érintettjei közötti viszony jellemzőit értékelték az iparági szakértők.

A kutatás eredményei alapján az IT és telekommunikáció szektor kivételével az Érzelmi közelség területén nyújtott vállalati teljesítményt ítélték a leggyengébbnek az érintettek. A vállalat megítélése szempontjából azonban ez bizonyult a harmadik legfontosabb dimenziónak – kivéve az IT és telekommunikációs cégeket, amelyek esetében a második helyre rangsorolták a kutatás résztvevői az érintetti kapcsolattartás fontosságát.

Az elektronikai gyártócégek között a Nokia Komárom Kft. mind az öt dimenzióban, így az Érzelmi közelség terén is felülmúlta a többi vizsgált céget. Ebben a szektorban alapjaiban hiányolták az érintettekkel folytatott kommunikációt a kutatás résztvevői, ebből következően pedig nem tartották kielégítőnek a vállalatok és érintettek közötti viszonyt sem.

Az egészséggazdaság esetében a gyógyszergyártókat, az egészségügyi szolgáltatókat, valamint az egészségtudatosságra fókuszáló élelmiszeripari vállalatokat értékelték az iparág szakértői. A vizsgált cégek közül a Béres Gyógyszergyár Zrt. bizonyult a legjobbnak. Az egészséggel foglalkozó cégek esetében a túlzottan szakmai szóhasználatot tartották az érzelmi távolság legfőbb okának az érintettek, a viszony javítása érdekében az egészségtudatosságra való nevelést, a közérthető tájékoztatást és figyelemfelhívást javasolták.

Az IT és telekommunikáció szektorban a Magyar Telekom Nyrt. kapta a legmagasabb pontszámot ezen a területen. A telekommunikációs piac vizsgált szereplőivel kapcsolatban az érintettek arra hívták fel a figyelmet, hogy a vállalatok magyar kötődésű nevének és arculatának elvesztése az érzelmi távolság növekedésével jár együtt – mint például a Telenor esetében. A szektor egészével kapcsolatban az egyenrangúságra, partnerségre épülő kommunikáció hiányát fogalmazták meg problémaként. Az iparági szakértők példaként említették, hogy az ügyfélkapcsolatok kezelése terén a külföldi anyavállalatok és magyarországi leányvállalataik gyakorlata jelentősen eltér egymástól, a hazai viszonyokat sokkal rosszabbnak látták.

A bankok és biztosítók között az érintettek a CIB Bank Zrt.-t tartották a legjobbnak az Érzelmi közelség terén. A négy vizsgált iparág közül a pénzügyi vállalatok átlagos eredménye lett a leggyengébb ebben a dimenzióban. Az iparági szakértők elsősorban az egyenrangú kommunikáció hiányát azonosították problémaként. Véleményük szerint az aszimmetrikus viszonyok, a kiszolgáltatottság érzése egyértelműen negatív viszonyulást eredményez – a társadalom széleskörű pénzügyi képzése viszont hozzájárulhat a bizalmatlanság és az ellenérzések csökkenéséhez.

Iglódi Csaba, a B&P Consulting ügyvezető igazgatója az eredménnyel kapcsolatban elmondta, hogy az érintettek vállalati reputációra gyakorolt hatása nem csak közvetett módon jelenik meg, hanem fogyasztói, munkavállalói, befektetői, szabályozói és más érintetti szerepek révén közvetlenül is érvényesíti hatását.

Véleménye szerint éppen ezért fontos kiemelten foglalkozni az érzelmi közelség kérdésével, az érintetti kapcsolatok kezelésével. Az érintettek érdekeit is figyelembe vevő kommunikáció legfőbb jellegzetessége, hogy az egyenrangúságra, a bevonásra épül, ami a hagyományos, egyirányú vállalati kommunikációs gyakorlathoz képest jelentős szemléletváltást igényel. Iglódi Csaba azt is elmondta, hogy a kutatási adatok arra világítanak rá, hogy a magyarországi nagyvállalatok ennek az útnak még csak az elején járnak.

Privátbankár