Vannak biztos pontok - például jobb lesz a deficit

Ma már bizonyos, hogy 0,4 százalékponttal jobb lesz az idei államháztartási deficit, mint ahogy az a költségvetési törvényben szerepel, azaz GDP-arányosan 6,8 százalék helyett 6,4 százalék lesz - mondta Veres János pénzügyminiszter a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) és az ICEG European Center konferenciáján.

A budapesti, reformokról szóló szakmai találkozón a pénzügyminiszter kiemelte: ez annak köszönhető, hogy az államháztartásban sikerült az előirányzatokat a tervszámokon belül tartani, és bizonyos többletbevételekre is szert tett a büdzsé. Elmondta: most úgy látja a pénzügyi tárca, hogy az idén a tervezett szinten belül marad a gyógyszerár-támogatás.

A pénzügyminiszter a reformfolyamat eddigi pozitív elemei közé sorolta, hogy a társadalombiztosítási rendszerben jelentős lépéseket tett a kormányzat a "potyautasok" kiszűrésére és a rendszer fehérítését szolgálta a színlelt szerződések felszámolását eredményező jogszabály elfogadása is. Ennek érdekében született olyan döntés, hogy az elvárt járulékalap a minimálbér kétszeresével lett egyenlő, illetve, hogy a társaságok esetében bevezetik az elvárt jövedelem fogalmát.

A költségvetés egyensúlyi helyzetének javítása érdekében tett lépések közé sorolta a pénzügyminiszter, hogy a jövőben a költségvetést csak pozitív elsődleges egyenleggel lehet elfogadni, illetve az egyes tárcák esetében bevezették a kötelező tartalékképzést, és azt negyedévente szigorúan ellenőrzik is.

A pénzügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a költségvetési tervezés szigorúbbá tételére szolgáló jogszabályok egy részét már ősszel elfogadja a parlament és ez hozzájárul majd ahhoz, hogy az államháztartása fenntartható és hosszan tartó alacsony államadósság-szint mellett működjön. Ennek érdekében bevezetik a kötelező ellentételezés szabályát, ami azt jelenti, hogy a költségvetési törvényjavaslathoz a jövőben csak úgy lehet módosító indítványt tenni, ha a javaslattevő megnevezi, hogy az esetleges többletigénynek mi lesz a forrása. A pénzügyminiszter szerint idén várhatóan a gyógyszerár-támogatás a tervezett 300 milliárd forintos kereten belül marad.

Bokros Lajos, a Közép-európai Egyetem vezérigazgatója szerint szükséges az egészségügyi reform továbbvitele, mert ha leáll, könnyen lehet, hogy visszatérünk a változások előtti helyzetbe és az negatívan hat majd az ország helyzetére. A volt pénzügyminiszter az egészségügyi reform pozitív lépései közé sorolta a gyógyszerpiac liberalizálását, a gyógyszertámogatás ésszerűsítését, illetve azt, hogy nőtt az orvosok felelőssége a gyógyszerek felírásában, továbbá a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetését is. Eredménynek tekintette, hogy ennek révén változik a betegek hozzáállása az egészségügyi szolgáltatások igénybevételéhez és a jövőben pénzükért jobb minőséget követelnek. Ugyancsak az eredmények között taglalta a gyógyszerkiadások csökkenését, a magasabb járulékbefizetéseket és a várhatóan ésszerűbb egészségügyi intézményi gazdálkodást.

Bokros Lajos véleménye szerint probléma az, hogy a biztosítási reform előkészítése során az egymásnak feszülő politikai elvárások gyakran értelmetlenek, sőt, kölcsönösen kizárják egymást.

Bokros Lajos a területi, azaz regionális kötöttségektől mentes, magántulajdonban lévő kötelező egészségbiztosítási pénztárak megteremtése mellett érvelt. Úgy ítéli meg, hogy minden 18 éven felüli magyar állampolgárnak ezekbe az egészségbiztosítási pénztárakba minimum 10 ezer forintos havidíjat és efelett 10 százalékos jövedelemarányos járulékot kellene befizetnie. A költségvetési támogatásban kizárólag csak a valóban rászoruló családoknak lenne szabad részesülniük.

Stumpf István,  a Századvég Alapítvány elnöke, az Orbán-kormány volt kancelláriaminisztere szerint napjainkban nemhogy le kellene építeni az állami szerepvállalást, hanem éppen egy intelligens, erős államra van szükség. A volt miniszter pénteken, a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) és az ICEG European Center konferenciáján tartott előadásában aláhúzta: az állam leépítése, a  közszolgáltatások feltétlen alárendelése a piaci logikának nem a megoldást jelenti napjainkban, hanem ellenkezőleg, éppen magát a problémát.

Strumpf István szerint a jövőben meg kell erősíteni az állam szerepvállalását, a jó kormányzást, és nem az a cél, hogy az állam a gazdasági csoportok "érdekhálójában" maradjon. Stumpf István úgy vélte, a jelenlegi gondok igénylik az aktív és erős államot. Véleménye szerint erősíteni kell a magyar cégek versenyképességét, a hazai munkaerőpiac befogadóképességét növelni kell, és olyan gazdaságpolitikát kell kialakítani, amely a magyar vállalkozások tőkefelhalmozó képességét, szerepét erősíti.

Draskovics Tibor, a kormányzati igazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter a konferencián a közigazgatási reform eddigi lépéseiről elmondta: egyelőre az államapparátus szűkítése van napirenden, és a költségvetési kiigazítás annak érdekében, hogy ez a reformokkal együtt jobb feltételeket teremtsen a gazdaság későbbi növekedéséhez.  Draskovics Tibor szerint az eddigi lépések egyelőre abba az irányba hatottak, hogy például a tb-járulékot eddig nem fizetőket "beterelje az állam" a járulékfizetők közé, ez megalapozhatja azt, hogy később a lakosságra eső terheket csökkentsék.

Draskovics Tibor kifejtette: az oktatási reform például nem arról szól, hogy "szétverjék a közoktatást", hanem arról, hogy az igénybe vevők körét igazítsák a közoktatás jelenlegi méretéhez és korszerű működéséhez. Az államreformért felelős miniszter szerint nem lehet Magyarországon napjainkban is ugyanannyi tanárt foglalkoztatni, mint az elmúlt évtized elején, ha a gyermekek száma a ,90-es évektől kezdve folyamatosan csökken. A közszolgáltatási reform célja éppen az, hogy a szolgáltatásokat új alapokra helyezzék, és a korszerű igényekhez igazítsák.

Járai Zsigmond volt jegybank-elnök, az Orbán-kormány volt pénzügyminisztere igen éles hangon bírálta a jelenlegi reformlépéseket. Véleménye szerint ezek a lépések rossz reformok, rossz irányba viszik a gazdaságot. Járai Zsigmond úgy vélte, három dolog miatt csökkentek igazán a beruházások az elmúlt években, mégpedig a túlzott bürokrácia, a korrupció és a jelentős adóterhek miatt. A volt jegybank-elnök szerint minél előbb korrupcióellenes törvényt kellene elfogadni az országban, mert ezzel lehetne gátat vetni annak, hogy például a metróépítésre, az autópálya-építésre, vagy színházi beruházásokra fordított összegek egy részét pártfinanszírozásra használják fel. Járai Zsigmond szerint a jelenlegi reformlépések szétverik az egészségügyet, az oktatást, csökkentik az ország versenyképességét, miközben nincs a kormányzatnak a jövőre vonatkozó víziója.  Úgy vélte: jó reformokat csak úgy lehetne végrehajtani, ha előzőleg társadalmi vitában egyeztetnénk, hogy milyen jövő felé haladjon az ország.

Kupa Mihály, az Antall-kormány volt pénzügyminisztere szerint a jelenleginél jóval több pénzt kellene fordítania az országnak a kutatás-fejlesztésre, hogy a versenyképességünk szinten maradjon vagy javuljon. Megítélése szerint "túl jól sikerült" a kiigazítás, drasztikus lépések történtek, amelyek jelentős mértékben "megvágták a lakosságot, a vállalkozókat". Kupa Mihály kiemelte: az agrárium gyakorlatilag "fejre állt", és jövőre is nagyon nehéz helyzetben lesz.

Simor: a 2011-es euró áldozatokat követelne
Valóban egy hivatalon múlna a felelős büdzsé?
Ecostat: látszik a kiigazítások eredménye

MTI