Szűcs Erika a foglalkoztatáspolitika új kihívásairól beszélt, amelyben úgy fogalmazott: a magyar munkaerőpiacot és a magyar társadalmi ellátórendszereket sokkal nagyobb kihívás éri, mint a szomszédos országokban, mert "onnan a fiatalabb, munkaképes generációknak jóval nagyobb hányada ment boldogulást keresni külföldre".
"Nem azt mondom, hogy ez legyen a példa, csak a helyzetük ennyiben más" - tette hozzá, kifejtve, hogy épp ezért fontos együttesen, rendszerszerűen kezelni ezt a kérdéskört.
Mint mondta, Magyarországon nagyon sok ember kap alacsony összegű szociális típusú ellátást, ami generálja és fenntartja azt a kétarcúságot, hogy ha lehet, miért ne kapjon juttatást, egyébként mellette pedig feketén dolgozik.
Arról is szólt, hogy a foglalkoztatási politika területén mennyiségi és minőségi típusú feladatokat kell megoldani. Példaként említette azokat a társadalmi csoportokat, ahol alacsonyabb a foglalkoztatás - mint az 50 év felettiek körében, vagy a kisgyermeket nevelők esetében - segíteni kell a munkához való jutást.
Kiemelte a képzettség problémáját, Magyarországon ugyanis az alacsony képzettséggel rendelkezők foglalkoztatása nagyon rossz. A nyolc általánost végzett felnőtt férfiak egynegyede, a nőknek egyötöde dolgozik, ugyanezen korcsoportokban az általános iskolát el sem végzők arányában ez még rosszabb. Ez az, ami lerontja a magyarországi foglalkoztatási mutatókat - mondta.
Kitért a szociális segélyezés rendszerének témakörére. Ennek kapcsán hangsúlyozta: a szociális segélyezés rendszerének eddigi filozófiája nem segítette a munkavállalást. A lényeg az, hogy ilyen típusú juttatásra csak az legyen jogosult, aki bár munkaképes korú, jövedelme nincs és nem tud dolgozni. Szűcs Erika kifejtette: mindenki más esetében, aki képes munkát végezni, azon kell dolgozni, hogy elfoglaltságot, feladatot, s ha szükséges, képzési lehetőséget kínáljon a rendszer számukra.
Rámutatott: bár be kell látni azt, hogy a foglalkoztatás bővítéséhez fontos egy jelentősebb járulékcsökkentés, de ezeket a társadalmi csoportokat ez nem segíti, az ő bevonásukat a munka világába speciális program segítségével lehet megoldani.
Azt is elmondta, hogy a szakemberek szerint a közfoglalkoztatás nem a legjobb megoldás, még mindig pozitívabb, mint ha valaki otthon ül és a segélyre vár. Ezen a területen az önkormányzatok és a helyi gazdasági szereplők is jelentős szerepet vállalhatnak, sőt, a nagyberuházásoknak is felmérhető a munkaerőigénye, amely szintén besegíthet a foglalkoztatásban.
Véleménye szerint "jó mintákat kell csinálni", sokkal szívesebben veszik az emberek, mint a "ráolvasást" - tette hozzá.
Maximum 5520 forinttal csökken a havi bérköltség
A munkanélküliség minden pénzt megér
Elkezdtünk reménykedni egy jobb életben
MTI