Vajon a kapitalizmusnak egészében, netán a szabadversenyes vagy esetleg az amerikai stílusú kapitalizmusnak a végét jelenti a Wall Street hagyományos működési modelljét elsöprő, immár egy hónapja tartó bankválság? Az államosítás megöli a szabad piacot?
Minden, amit a válságról tudni lehet a Privátbankáron - Hitelválság 2008>>
A banki kormánytulajdon, ha kisebbségi is, az amerikai stílusú kapitalizmus alapjait rázza meg. De nincs más választás: ahhoz, hogy meginduljon a kapitalizmus elakadt vérárama, vagyis kiolvadjon a befagyott hitelfolyósítási mechanizmus, a Bush-adminisztrációnak teljes hátraarcot kell végrehajtania. A piac mindenhatóságának elvén alapuló gazdaságpolitikát felül kell vizsgálni, ez néhány hete még elképzelhetetlen volt.
Sok közgazdász azt találgatja, vajon mennyi marad a szabad piacból az államosítások után? Egyes elemzők úgy látják, ha az első részvényvásárlások nem járnak eredménnyel, akkor az adminisztráció újabb, nagyobb részvénypakettekre teheti rá kezét. A banki államosítás az amerikai modell nemzetközi tekintélyének elolvadását jelenti. "A világ népei egykor bámulták gazdaságunkat, mi pedig azt tanácsoltuk nekik, hogy adjanak hatalmat a piacnak" - mondta Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász. A Columbia Egyetem professzora szerint ez a korszak véget ért: "a válság miatt már senki sem tiszteli ezt a fajta modellt (...), mindenki úgy érzi, miattunk kell szenvednie".
Robert Samuelson gazdasági szakíró a Newsweek hasábjain megállapította, hogy a bankválsággal együtt a modern közgazdaságtan is csődbe ment. Tarthatatlan már ugyanis az az alaptétel, hogy a szabadpiaci kapitalizmus működése irányítható, a kisebb átmeneti recessziók ellenére nem kell tartani nagy összeomlástól, mert a rendszer működése ismert: a kormány és a jegybank a megfelelő kamat-, adó- és költekezési politikával szabályozhatja a kínálatot. De kiderült, hogy a pénzügyi rendszer válságának stabilizálásához nincs elég tapasztalat, most kell kitaposni azt az ismeretlen utat, hogy mikor és mekkora kormányzati beavatkozásra van szükség.
A The New York Times szerint bár az Egyesült Államok elvesztette erkölcsi hitelét a laissez-faire modell nemzetközi terjesztéséhez, nem kell a kapitalizmust temetni. A lap emlékeztet arra, hogy az önszabályozó piaci modell Ázsia-szerte százmilliókat emelt ki a szegénységből. A kapitalizmus amerikai márkájának fénye a mostani válság miatt mindenesetre megfakul, például a német típusú, szabályozott modellel szemben.
Az átalakulás egyik jelképe a Nemzetközi Valutaalap (IMF), amely évtizedeken keresztül a szabad piacok erejét hirdette, azt, hogy válságok idején a kisebb kormány a jobb kormány. Az IMF most már az állami ellenőrzés és szabályozás szükségességét hangoztatja.
Legfrissebb devizaárfolyamok a Privátbankáron
Friss tőzsdei árfolyamok a Privátbankáron
Robert Zoellick világbanki elnök arra a kérdésre, hogy vajon továbbra is a szabadpiaci modellt kell-e támogatni a fejlődő világban, csak annyit tudott mondani: a közelmúlt eseményei nem csak a fejlődő, de a fejlett világban is zűrzavart okoztak.
A The New York Times jövőképe szerint a kormányzati intervenció, legalábbis átmenetileg, bizonyosan egy visszafogottabb szabadpiaci modellt fog eredményezni, a pénzügyi világban biztosan.
A vezető amerikai gazdasági napilap, a konzervatív The Wall Street Journal a "kapitalizmus körvonalainak újragondolását" emlegeti. A liberális The Washington Post ugyan felteszi a kérdést, vajon halott-e a kapitalizmus, de azonnal leszögezi: erről szó sincs, mint ahogy az amerikai stílusú szabad piac sem múlt ki.
"Nem a szabad piac, hanem a torzult piacok válságának vagyunk a tanúi" - foglalt állást az újság, amely szerint legfeljebb a szabályozásellenes ideológiának fellegzett be. A lap szerint a Bush-kormány nem volt képes ellenőrizni azokat a rendszerkockázatokat, amelyeknek kialakulásában maga is közreműködött, de a szabályozást elvető politika nem kimondottan republikánus jelenség. A Clinton-éra idején az Alan Greenspan vezette szövetségi jegybank, a Fed elutasította a mostani káoszt okozó származékos pénzügyi termékek piacának szigorúbb ellenőrzését. Ezeket a származtatott hitelbiztosítási eszközöket nevezte Warren Buffett milliárdos befektető korábban "pénzügyi tömegpusztító fegyvereknek".
A The Washington Post úgy látja, hogy a jelenlegi válságból a mostaninál következetesebb elvekre épülő új kapitalista modell fog kiemelkedni. A Fed például a dollár hosszú távú értéktartását szem előtt tartva fogja alakítani kamatpolitikáját, és a kormánynak jobban meg kell válogatnia, hogyan avatkozik be a piac működésébe. "Hosszú távon az üzlet akkor virágozhat legjobban, ha kizárólag a piac szabályozásának van alárendelve" - szögezte le az újság. Hozzátette viszont, hogy szociális célú kormányzati beavatkozásokra mindig szükség lesz, ám azokat ellensúlyozni kell az adófizetők védelmét biztosító intézkedésekkel.
Csődöt mondott az amerikai "szabadság"
Van sürgősebb, mint Magyarország megsegítése
Magához nyúlt az FHB is
Obama kiütötte Beckhamet
MTI
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
