Végtörlesztés: nagyon nem mindegy, honnan szerzünk pénzt

Akiknek nem áll elég tőke a rendelkezésükre, hogy éljenek a kedvező feltételek melletti devizahitel végtörlesztéssel és forinthitelt sem tudnak, vagy szeretnének felvenni, családtagoktól, ismerősöktől kérhetnek kölcsön, vagy olyan szerencsések, hogy ajándékba kapják a pénzt.

Maga a végtörlesztés adó- és illetékmentes, ha viszont annak forrása ajándékból származik, akkor jelentkezhet illetékfizetési-, illetve bejelentési kötelezettség is. A pénz ingóságnak számít, így ajándékozása alapesetben illetékköteles, ha 150 ezer forintnál nagyobb összegről van szó. Nem kell megfizetni az ajándékozáshoz kapcsolódó vagyonszerzési illetéket, ha a megajándékozott egyenes ági rokonától kapja a pénzt, bármilyen formában is történik az átadása (készpénzben, bankszámlára befizetve, vagy bankszámláról bankszámlára utalva).

Ha viszont nem egyenes ági rokontól jön a pénz, akkor csak egyetlen esetben mentes az illeték alól: ha bankszámláról bankszámlára utalják. Ezt a jogszabály takarékbetét ingyenes megszerzésének tekinti, ami minden esetben mentességet élvez, akkor is, ha egy idegentől jött a pénz.

A Gazdaság.hu felhívja a figyelmet arra, hogy bármilyen formában történik is az ajándékozás, fontos, hogy az átadástól számított 30 napon belül be kell jelenteni az adóhatóságnál, akkor is, ha illetékmentesség áll fenn. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz a vagyonszerzést rögzítő irat eredeti és másolati példányának benyújtásával kell teljesíteni, utóbit illetékmentesen hitelesítik. Ha az ajándékozásról nem készült okirat, akkor szóban is lehet bejelentést tenni, amiről az adóhatóság igazolást ad.

A szó elszáll

A magánszemélyek egymás közötti kölcsönszerződését ugyan nem kell papírra vetni ahhoz, hogy érvényesen legyen, de nem árt írásba foglalni, mert később egy esetleges bírósági eljárás során a szóban megkötött kölcsönszerződés tartalmát nagyon nehéz bizonyítani. Nagyobb összeg esetén érdemes közjegyző, vagy ügyvéd előtt megkötni a kölcsönszerződést, biztos ami biztos alapon, de az interneten számos helyről letölthető keretszerződés is megteszi, ha két tanú előtt írják alá.

A családtagok és közeli ismerősök között többnyire kamatmentes kölcsönszerződés fordul elő. Ha a kölcsönadó kamatot szeretne, arra külön ki kell térni a szerződésben, mert a polgári törvénykönyv szerint magánszemélyek közötti szerződéses viszonyban csak akkor jár ügyleti kamat, ha azt a felek kifejezetten kikötik. Ha nem, akkor úgy kell tekintetni, hogy a hitelező a kölcsönt ingyen, kamatmentesen adta az adósnak.

Előfordulhat, hogy a kölcsön visszafizetését a hitelező szeretné biztosítani. Magánszemélyek esetében a legkézenfekvőbb megoldás erre a kézizálogjog és a jelzálogjog, amiről szintén a polgári törvénykönyv rendelkezik. Amennyiben az adós nem teljesít, úgy a követelést először bírósági úton peres, illetve nem peres eljárás igénybevételével jogerősen érvényesíteni kell, majd az ezt követő végrehajtási eljárásban a jogosult a pénzéhez juthat.

Kézizálog esetén a szerződés megkötésével egyidejűleg a zálogtárgyként megjelölt ingó dolog átadása is megtörténik a felek között, ezzel biztosítva, hogy a zálogtárgy a végrehajtás során is rendelkezésre álljon. Jelzálogjog esetén a zálogtárgy a kötelezett birtokában marad, aki jogosult a rendeltetésszerű használatára.

Az ingatlanon történő jelzálogjog-alapításnál földhivatali bejegyzés is szükséges, az egyéb dolgot terhelő jelzálogjog alapításához – például személygépkocsira – a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása és a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.

Inkább a kölcsönt adók kaphatnak vagyonosodási vizsgálatot

Nemrégiben bejárta a sajtót a hír, hogy a vagyonosodási vizsgálatok célkeresztjeibe kerülhetnek a nagy összeget végtörlesztők. A Gazdaság.hu szerint ez nem lehetséges, a NAV is cáfolta, nem véletlenül: az ajándéknak minősülő, elengedett tőketartozás kapcsán sem illetékfizetési, sem bejelentési kötelezettség nem áll fenn a jogszabály szerint, az adóhatóság tehát nem rendelkezhet majd információval a végtörlesztők személyéről.

Előfordulhat azonban, hogy a későbbiekben olyasvalakinél rendelnek el vagyonosodási vizsgálatot teljesen más okokból kifolyólag, aki korábban végtörlesztett. Még az ő helyzetüket is megkönnyítették, mert a szabályok szerint a végtörlesztésre felhasznált összeggel kapcsolatban vagyongyarapodás nem vélelmezhető és nem állapítható meg. Ez nemcsak a végtörlesztőre vonatkozik, hanem az egyenes ági hozzátartozókra is azon összeg kapcsán, amit rokonuknak végtörlesztésre adtak.

Más a helyzet a házastárs, illetve a mostoha- és nevelőszülő,  mostoha- és nevelt gyermek és más távolabbi rokonok, barátok esetén. Nekik nem nyújt védettséget a jogszabály, így csak akkor érdemes "jótékonykodniuk", ha az ajándékba, illetve kölcsön adott pénz legális, adózott forrásból származik, vagy ha egyáltalán nem tartanak attól, hogy azt, akinek adtak, az elkövetkező 5 évben vagyonosodási vizsgálat alá vonhatják.

Privátbankár