.jpg)
A nagy egyensúlyvesztés ellenére 2006 egyben kiindulópontját is jelentette egy olyan folyamatnak, ami elvezet a fenntartható növekedéshez, Magyarország további gyors felzárkózása feltételeinek biztosításához - fűzte hozzá a pénzügyminiszter. Veres János hangsúlyozta: a kormány 2006-ban szakított a korábbi gyakorlattal, és az egyensúlytalanságra nem egyszeri kiigazítással, hanem reformok beindításával reagált, annak érdekében, hogy 2010-ben, a következő választási évben ne fordulhasson elő hasonló helyzet.
Közölte: 2006 első felében kiderült, hogy - elsősorban a tb-alapok hiánya és a kamatkiadások növekedése miatt - az eredetileg tervezett egyensúlyjavítási elképzelések nem hozzák meg a várt eredményt. Az új kormány ezért elkerülhetetlennek tartotta egy évközi gazdaságpolitikai fordulat végrehajtását, aminek rövid távon az államháztartás egyensúlyi helyzetének rendezése volt a legfontosabb célja.
Szavai szerint a kormány világossá tette, hogy a kiigazítás átmeneti növekedési áldozattal jár, a programidőszak elején az adóterhelés átmeneti emelésére is szükség van, és hogy a lépések az infláció csökkenésének ideiglenes megtorpanását okozzák.
Az Állami Számvevőszék szerint a költségvetés tavalyi kézbentartásának hiányosságaira enged következtetni, hogy az államháztartás fizetőképességét biztosító finanszírozási tervet öt alkalommal kellett módosítani.
Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke a zárszámadás parlamenti vitájában kritikával illette, hogy az államháztartás nettó finanszírozási igénye és annak időbeli lefutása jelentősen eltért a tervektől. Hangsúlyozta: a deficit 39,1 százalékkal haladta meg a tervezettet, amelynek kétharmada a központi költségvetésben valósult meg.
Olyan nyitott, kicsi gazdaságban, amilyen a magyar is, a kiszámítható költségvetési politika, a kiegyensúlyozott költségvetés és a fenntartható adósságállomány alapvető követelmény - fogalmazott Kovács Árpád. Hozzátette: a hitelesség és a bizalom nem pusztán a deficit és az adósságmutatók kedvezőbbé tételén múlik, a jogbiztonság és a gazdasági klíma éppúgy befolyásolja a gazdaság és a gazdasági vezetés megítélését.
Az elemzők nem osztják a kormány optimizmusát
A legsötétebb jövő: világvége 2050-re
Veres: Nem lesz megszorítás, de béremelés sem
MTI