Már több magyar vállalat érte el azt a méretet, amely miatt kilép a belföldi piacról, és nemcsak áru-, hanem tőkeexporttal is - mondta Veres János. A pénzügyminiszter által ismertetett adatok szerint a kiáramló magyar működőtőke összege a kiugró 2003. évi 1,4 milliárd euró után, 2004-ben 0,8 milliárd, 2005-2006-ban pedig egyaránt 2,1 milliárd euró volt.
A magyar gazdasági növekedés forrásait 2009-ig nemcsak a költségvetés 1.000 milliárd forinttal csökkenő igénye, illetve az Új Magyarország programban felhasználható 700 milliárd forint jelenti, hanem a magyar cégek terjeszkedése is a világ leggyorsabban fejlődő piacain: Indiában, Kínában és Oroszországban - fejtette ki Veres János. Példaként hozta fel a magyar-orosz forgalmat, amely a 2003. évi 3,6 milliárd dollárról 8,2 milliárdra nőtt 2006-ra, s ezen belül a magyar export 600 millió dollárról 2 milliárd dollárra.
Ugyanezen a konferencián Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kifejtette: szerinte hosszabb távon kedvező hatása lesz a magyar cégek külföldi beruházásainak, rövid távon azonban egyelőre nehéz megítélni, hogy a tőkekivitel hogyan hat a folyó fizetési mérlegre. Kiemelte: "a magyar vállalatok külföldi befektetései alapvetően nem hazai beruházások helyett valósulnak meg, hosszabb távon ennek hatására javul a tőkekivitelt lebonyolító magyar cégek jövedelmezősége, ennek következtében a különböző piaci változásokat jobban tudják majd kiheverni, stabilabb lesz ezeknek a cégeknek a gazdálkodása".
Az MNB szakértői szerint középtávon a makrogazdasági vonatkozásokat tekintve kedvező hatásai lehetnek a tőkeexportnak, mivel a magyar tőkekivitel révén fejlődő külföldi cégek előbb-utóbb jövedelmet termelnek, egyre inkább bevételt, hozamot eredményeznek a magyarországi vállalatoknak - tette hozzá.
1 milliárd alatt lehet az idei külker-hiány
Nem vicc: magyar külkereskedelmi többlet!
Veres: kedvező folyamatok, kedvező fogadtatás (hanganyag)
Így működik a világ: a tőkekivitel vonzatai (hanganyag)
MTI