.jpg)
A kartellek - vagyis a versenytárs vállalatok egymás közti titkos megállapodása - elleni fellépés a GVH prioritása, jelezte az elnök. Egy felmérés szerint az elmúlt években közel 100 milliárd forintot veszthettek a fogyasztók azért, mert a piaci szereplők megszegték a normákat - érzékeltette a probléma jelentőségét a versenyhivatal elnöke.
A törvénymódosítás után a vállalatnál dolgozó, a kartell döntést meghozó vagy a döntés ellen nem tiltakozó vezető felelősségét is megállapítanák, s ebben az esetben két évig garantáltan semmilyen cégben nem lehetnének vezető tisztségviselők.
Nagy Zoltán felhívta a figyelmet arra is, hogy a kartellező vezetők már most is többet kockáztatnak, mint a vállaltvezetéstől való eltiltást. A vállalati tisztviselők a közbeszerzési kartellek megkötéséért 2005 szeptember óta személyi büntetőjogi felelőséggel bírnak, a büntetési tétel ötéves szabadságvesztésig terjed.
A törvénymódosítás megfordítja a bizonyítási terhet, a jövőben nem a károsultnak kell bizonyítania - ismertette a törvényjavaslatot az elnök. A versenytörvény rögzítené, hogy ha a károsult, vagy a kartellező másképp nem bizonyítja, akkor a kartellből származó áremelés mértéke, azaz a közvetlenül okozott kár tíz százalékosnak tekintendő.
A törvénymódosítás fontos elemeként említette Nagy Zoltán az engedékenységi politika rögzítését. Ami azt jelenti, hogy ha a kartellező cég illetve cégvezető büntetésének tudatában megbánja tettét, akkor cselekedhet: megszünteti részvételét a kartellben és annak működéséről informálhatja a GVH-t.
A következmény, hogy a versenyhivatal ennek fejében a bírság részleges vagy teljes elengedésével jutalmazza. Az engedékenységi politika csak az első jelentkező cég számára biztosít teljes bírságelengedést, a többiek maximum bírságcsökkentésben részesülhetnek.
MTI