.jpg)
A jelentés egyik legfőbb megállapítása az, hogy elvesztheti régiós versenyképességi előnyét a magyar bankrendszer, sőt hátrányba kerülhet az anyabankok finanszírozása és tőkeelosztása során. Az MNB szakértői szerint az erős svájci frank, a bankadó és a kilakoltatási moratórium kedvezőtlenül hat a hazai bankok teljesítményére, hátrányos a jövedelmezőségre és csökkenti a magyarországi bankrendszer tőkevonzó képességét.
A jegybanki stabilitási jelentés szerint az idei év végére a hazai bankrendszerben 2,5 százalékra csökkenhet a ROE, a tőkearányos nyereség, amely tavaly év végén még 13 százalék volt. A ROA, vagyis a magyarországi bankrendszer eszközarányos nyereségmutatója pedig a tavaly év végi 1 százalékról idén december végére 0,2 százalékra esik vissza várhatóan.
.jpg)
Nagy Márton elmondta, hogy bár a bankrendszerben a jövedelmezőség csökkenése általános folyamat, a szeptemberi teljesítményben már benne van a bankadó első részletének negatív hatása, kiugró veszteséggel azonban csak néhány bank rendelkezik.
A bankoknál az adózás előtti eredmény alakulását nagymértékben rontotta a bankadó első részletének befizetése, de a céltartalékok nagysága is megemelkedett, a hitelintézetek kockázati költségei is nőttek. Kockázati költségeiket termékeik árazásának megemelésével próbálták ellensúlyozni, szeptemberben díjtételeiket átlagban 7-8 százalékkal emelték.
A tartósan erős svájci frank miatt a háztartások jövedelmük egyre jelentősebb hányadát fordítják a hiteleik törlesztésére. Míg a hitelek tömeges felvételekor, 2007-ben a magyar háztartások átlagban az összjövedelmük 18 százalékát fordították törlesztésre, addig napjainkban ez az arány már 32 százalékot ér el.
A jelentős késedelemmel, azaz több mint 90 napon túl nem fizetett, vagyis törlesztési lemaradásban lévő hitelek aránya is emelkedik a magyar hitelintézetek tapasztalatai alapján. Az MNB jelentése szerint ezeknek az úgynevezett nem teljesítő hiteleknek a hányada 12,6 százalék volt idén szeptember végén, jövőre arányuk akár 15 százalék fölé emelkedhet.
MTI