
Ebben a két kelet-európai országban 2050-re valószínűleg már évi 37 forró nap lesz, amikor a hőmérő higanyszála 30 Celsius fok fölé emelkedik. A múlt század végén évente átlagosan még csak 22 ilyen nap volt - ismertetett egy világbanki jelentést kedden a Bloomberg hírügynökség.
A klímaváltozás várható hatásairól szóló jelentés szerint az évszázad közepére 1,6-2,6 fokkal nő az átlaghőmérséklet.
A Világbank szakértői azt vizsgálták, milyen módon kell alkalmazkodniuk a kelet-európai és közép-ázsiai államoknak a klímaváltozáshoz. "Valójában egy nagyon eltérő klímához való alkalmazkodásról van szó" - fogalmazott Marianne Fay, a jelentés szerzője, aki szerint azok az országok sincsenek jó helyzetben, amelyeknek előnyük származna az átalakulásból.
A szakértő szerint téves az az Oroszországban, Ukrajnában és több más államban elterjedt nézet, hogy a légköri felmelegedésből csak előnyök származnak. Az állandóan fagyott altalaj felolvadása káros hatást fog gyakorolni az infrastruktúrára, az olvadó gleccserek csökkenthetik a vízkészleteket és az intenzívebb esőzések miatt több áradás lesz - mutatott rá.
A világbanki tanulmány szerint a globális felmelegedés következményeinek várható hatásai és a csekély alkalmazkodóképesség miatt a térségben Tádzsikisztán, Albánia és Kirgizisztán van a legnagyobb veszélyben. A legkevésbé érezheti magát fenyegetve Szlovénia, Csehország, valamint Észtország.
Számos ország máris szenved a téli árvizektől és a nyári szárazságoktól. Délkelet-Európát és Közép-Ázsiát vízhiány fenyegeti. A Balti-tengertől az Adriai-tengerig nő a tengerek magassága, a sűrűn lakott tengerparti vidékeket gyakrabban ostromolják a viharos hullámok. A felmelegedés hatására a Kaszpi-tenger vízszintje 6 méterrel csökken.
Évente 315 ezren halnak bele a klímaváltozásba
Nem lesz energiánk - kell az atom?
Kiszárad Afrika?
Klímavédelem: nyolc év alatt semmi sem javult
Kapuban az újabb élelmiszerválság
MTI