.jpg)
Londoni feltörekvő piaci elemzők véleménye szerint nem lenne jó megoldás, ha az MNB azonnali kamatemeléssel reagálna a forintgyengülésre
.jpg)
Sueppel a magyar jegybank Monetáris Tanácsának múlt hét eleji, a kamatszintet változatlanul hagyó ülése után azt mondta: a magyar pénzügypolitika elsődleges meghatározó tényezője az euróövezeti üzleti ciklus hanyatlása, és a pénzügyi szektorra nehezedő, növekvő nyomás. Ennek alapján a BlueCrest Capital Management vezető londoni elemzője akkor azt valószínűsítette, hogy az MNB-kamatcsökkentés mértéke a következő 12 hónapban akár 2-3 százalékpont is lehet.
Christian Keller, a Barclays Capital londoni befektetési bankcsoport közép-európai közgazdásza pénteken szintén azt mondta az MTI-nek, hogy szerinte az MNB-kamatemelés nem segítene, a jelenlegi helyzetre inkább az jellemző, hogy a magyar jegybank egyelőre nem tud kamatot csökkenteni, jóllehet a pénzügypolitikai enyhítés, tisztán ciklikus makrogazdasági meggondolásokból, indokolt lenne.
Devizapiac: nem mi buktuk a legnagyobbat
Simor: ilyen helyzetben az ember nem ígérhet semmit
Az esetleges kamatemelés ráadásul lassuló inflációs környezetben történne, tette hozzá. Barclays Capital elemzője szerint a jelen helyzetben a piac egyébként sem a hozamelőnyt keresi, vagyis még további negyed vagy fél százalékpontnyi kamattöbblet nem lenne hatásos.
| Legfrissebb devizaárfolyamok Friss tőzsdei árfolyamok |
Keller szerint most nem kamatemelésre van szükség, hanem bizalomerősítő intézkedésekre, olyanokra, amelyeket a kormány éppen tesz is például a kötvénypiac támogatására. A szakértő szerint ugyanakkor egyértelmű, hogy a forinttal történtek késleltetik a magyarországi kamatcsökkentést. Nemrég a piac még azt várta, hogy a pénzügypolitikai enyhítés még az idei év vége előtt elkezdődhet, azonban ez most "nyilvánvalóan lekerült a napirendről ... sőt talán (2009) első negyede is lekerült a napirendről".
A felügyelet is vizsgálja az OTP-zakó hátterét
A BNP Paribas bankcsoport közép-európai elemzője, Michal Dybula azt mondta: a térség teljesen eltérő gazdasági alapmutatókkal bíró országainak, Magyarországnak, Szlovákiának, Csehországnak és Romániának a fizetőeszközei egyaránt gyengültek, ami azt mutatja, hogy a kiszáradóban lévő dollár- és eurólikviditás miatt a piacon "bármi áron keresik az eurót és a dollárt".
| Ön szerint ebben a válságos időszakban meddig süllyedhet a budapesti tőzsde indexe? Szavazzon! |
A forintgyengüléssel kapcsolatban Dybula szintén úgy vélekedett, hogy egy esetleges MNB-kamatemelés a céllal ellentétes hatású is lehet, mert "most alapvetően nem kamatkérdésről van szó". Hozzátette: az euróövezeti jegybank (EKB) minapi, soron kívüli fél százalékpontos kamatcsökkentése - amelyet az EKB az amerikai Federal Reserve-vel, a Bank of Englanddel és több más vezető nyugati jegybankkal összehangolt akcióban hajtott végre -, valamint "a (várható) további kamatcsökkentések" Közép- és Kelet-Európában is az enyhítés felé hatnak. A legutóbbi nagy árfolyamgyengülések azt jelentik, hogy a térségi jegybankok, köztük az MNB, "nem fogják azonnal követni" az EKB-t.
Átszabják a nyugdíjpénztári befektetéseket
A BNP Paribas elemzője szerint rövid távon nem várható jegybanki kamatmozgás Magyarországon, jövőre 1,00-1,50 százalékpontos MNB-kamatcsökkentés következhet, abban az esetben, ha enyhül a globális likviditási prés szorítása és véget ér a piaci felfordulás. Dybula szerint egy kamatemeléssel a jegybank "komoly stagflációt" kockáztatna jövőre. Az elemző elmondta: a ház így sem vár 1,2 százaléknál gyorsabb magyarországi GDP-növekedést 2009-ben.
Visszatérünk a hagyományos életbiztosításokhoz
A frászt hozza a bankokra az állampapír
Telket venne? Várjon még egy kicsit!
Újraírja a költségvetést a PM
Válság idején is van biztonságos menedék
Hétfőn a parlament is igent mondhat a betétgaranciára
MTI
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
