Az idei év tavaszára egyértelművé vált, hogy a 2006 közepe óta tartó gazdaságpolitikai fordulat jó irányú, ugyanakkor számottevő feszültségekkel és több területen romló mutatókkal jár a GKI Gazdaságkutató Zrt. májusi Előrejelzés a magyar nemzetgazdaság 2007. évi fejlődéséről című kiadványa szerint.
A jelentés szerint az év végén a magyar gazdaságot csökkenő, bár még magas államháztartási hiány, mérséklődő infláció, stabilizálódó reáljövedelem és enyhén élénkülő, de még nyomott hazai keresletet tükröző növekedés jellemzi majd. A GKI szerint a gazdaság állapota egyértelműen jobb lesz az év végén, mint az év elején. A jelentés szerint számolni kell azonban azzal, hogy a következő években még további lényeges javulásra lesz szükség, miközben felerősödhetnek a visszarendeződési, a reformok szelídítését célzó törekvések.
A gazdaságkutató intézet prognózisa szerint az idei államháztartási hiány a GDP 6,2 százaléka lesz, korábban 6,5 százalékot valószínűsítettek.
A GKI szerint a forint tartósan erős marad, a befektetőket vonzani fogja a még mindig magas kamat. Éves átlagban 250 forint/euró árfolyam valószínű. |
Az ipari termelés 9 százalék körüli mértékben emelkedik az idén. Az építőipar teljesítménye a tavalyi csökkenés után szerényen, 3 százalékkal nő.
A kutatók szerint a beruházások 4 százalékos növekedése várható 2007-ben. Az állami és önkormányzati beruházások lassulnak, az üzletiek kissé élénkülnek.
A GKI szerint az üzleti szektor foglalkoztatása nő, a közszférában foglalkoztatottak száma viszont a reformok előrehaladásától is függően 4,7 százalékkal mérséklődik. A várakozások szerint a foglalkoztatás szintje stagnál, a munkanélküliség kissé emelkedik az idén.
A korábbi előrejelzésnél lassabban csökkenő inflációra számít 2008 végéig a jegybank. A májusi jelentés ezt a magas olajárakkal, illetve a vártnál nagyobb bruttó bérnövekedéssel magyarázza. A bank jövőre 3,6 százalékos éves inflációt jósol, ezt azonban több kockázati tényező is terheli. A jegybank most először adott ki 2009-re vonatkozó előrejelzést, eszerint az infláció év elejére csökkenhet a célként megfogalmazott 3 százalék köré. Hallgassa meg a Gazdasági Rádióban elhangzott beszélgetést! |
A GKI nem számol az árfolyamrendszer érdemi változásával. Úgy véli, hogy a sávos rendszer eltörlése gyakorlati szempontból értelmetlen, emellett felesleges felértékelődési kockázatokat tartalmaz. A GKI várakozásai szerint május-júniustól kamatcsökkenési folyamat indulhat meg, az év végére 6-6,5 közötti alapkamat varható.
A GKI szerint a nominális bruttó keresetek ugyan a tervezettnél gyorsabban, mintegy 7,5 százalékkal emelkednek, de a tervezettnél magasabb az infláció is. Az üzleti szféra bérnövekedése 8,5 százalék körül, a költségvetési szektor bérdinamikája - a második félévben megvalósuló mintegy 8 százalékos béremelés nyomán - 6 százalék körül valószínű. Bár a bruttó és a nettó keresetek közötti olló az év során mérséklődik, a tervezettnél némileg erőteljesebb, 4,5 százalék körüli reálbércsökkenés várható.
A bérek miatt aggódik a jegybank (hanganyag)