Vízdíjemelés Veszprémben

Az idén januártól 6,5 százalékkal emelte a vízdíjakat a veszprémi székhelyű Bakonykarszt Zrt., 2008-tól pedig 6,5-10 százalék közötti áremelést tervez - mondta Harsányi István, a cég igazgatóságának elnöke.

Év közben sosem emelik a díjakat - jegyezte meg az elnök, hozzátéve, hogy januártól sem jöhet szóba kétszeres, sőt háromszoros díjemelés, mint ahogy azt egyes tömegkommunikációs eszközök már találgatják. Az elnök közlése szerint Veszprémben a lakossági ivóvízdíj 166,10 forint köbméterenként (plusz áfa), a szennyvízdíj pedig nettó 217,20 forint köbméterenként.

Az elnök közölte azt is, hogy jelenleg nincs szó részvények eladásáról, azaz a cég privatizálásáról.

Czaun János, Veszprém alpolgármestere viszont úgy fogalmazott, hogy "nem mer ígéretet tenni" a 10 százalék alatti áremelésre, de mint mondta: "majdnem biztos vagyok abban, hogy akörüli díjemelés várható". Erről azonban a decemberi közgyűlés dönt majd - jegyezte meg.

A Bakonykarszt Zrt. teljesen önkormányzati tulajdonban van: 116 Veszprém megyei településnek van a cégben résztulajdona; a három főrészvényes Veszprém, Ajka és Várpalota, 40, 22, illetve 10 százalékkal. 123 települést látnak el ivóvízzel - 1.829 kilométernyi hálózaton -, s 57 helyen végeznek szennyvízelvezetést és tisztítást, 1.168 kilométernyi csatornahálózaton.  Az idei évben várhatóan 9 millió köbméternyi ivóvizet szolgáltatnak, s 7 millió köbméternyit tisztítanak meg.

A cég gazdálkodása stabil, 9 milliárd forint a vagyona, ám összesen 15 milliárd értékű vagyont kezelnek. A cég tavalyi árbevétele 3,8 milliárd forint volt, az idei terv pedig 4 milliárdos. 2002 óta évente 700 millió forintot tudtak fordítani fejlesztésekre, elsősorban az ivóvízhálózat cseréjére, felújítására - tette hozzá a vezérigazgató. Mint mondta: az a céljuk, hogy a jelenlegi évi 15 kilométeres fővezeték-felújítást 30 kilométernyire emelhessék.

Főleg az azbesztcement csövek cseréje (korszerű polietilén csövekre) indokolt és sürgető. Az uniós országokban az azbesztvezetékek felhasználása, illetve aránya a legmagasabb Magyarországon és Spanyolországban (egyaránt 50-50 százalék), utánuk Hollandia következik 40 százalékkal, de a "zöld országként" emlegetett Ausztriában is 30 százalék az azbeszt anyagú ivóvízvezetékek aránya, míg a legalacsonyabb Luxemburgban, ahol 6 százalék, Finnországban pedig mindössze 3 százalék.

Kedden indultak a környezetvédelmi és energetikai pályázatok
A víz nem válik vérré - dehogynem!
Tízezrek Állam bácsitól - takarékos megoldások
30 milliós bírság Veszprémnek

MTI