„Ez nem a háború vége — ez egy globális konfliktus”

Az amerikai elnökválasztást megelőzően a Kreml politikai csapata abban reménykedett, hogy az eredmények olyan tiltakozásokat válthatnak ki, amelyek emlékeztetnek a 2021. januári capitoliumi zavargásra – mondták bennfentesek a Meduzának.

„Az ottani társadalom most még inkább polarizált, és akkor a tiltakozások odáig fajultak, hogy megtámadták a Capitoliumot. A választások utáni tiltakozások logikus következményei lehettek volna ennek a polarizációnak. A fő tét nem annyira az egyes jelöltek győzelme volt, hanem hogy a vesztes fél nem fogja elfogadni az eredményeket” – mondta egy, Putyin adminisztrációjához közeli forrás. Egy másik Kreml-bennfentes megerősítette ezt.

E források szerint a Kreml abban reménykedett, hogy egy ilyen válság arra kényszerítené az Egyesült Államokat, hogy Oroszország helyett inkább belpolitikai kérdésekkel foglalkozzanak. Az eddigiek alapján nem ez a forgatókönyv áll elő, hiszen a demokraták elismerni készülnek a vereségüket.

A lap bennfentes forrásai szerint az orosz tisztviselők sokáig Kamala Harris győzelmét tartották a legvalószínűbb, „alapforgatókönyvnek”, és arra számítottak, hogy a republikánusok majd elutasítják az eredményt és tiltakozásokat szerveznek.

Azonban néhány héttel ezelőtt megváltoztatták a véleményüket Trump javára, Harris „lagymatag kampányára” hivatkozva – annak ellenére, hogy amerikai szakértők és közvélemény-kutatások mindkét jelölt esélyeit nagyjából egyenlőnek ítélték.

A Kremlhez közeli források szerint az orosz elit általában szimpatizál Donald Trumppal. Egyikük így magyarázta: „Ez nem teljesen racionális. Egyszerűen egy ismerős típus, egy feltűnő figura — nem csak egy srác, inkább egy magunkfajta srác. Konzervativizmusról beszél, gazdag, sikeres, és nem sértegeti Oroszországot. Egy rendes fickó. Nyolc évvel ezelőtt is így volt. Persze a lelkesedés alábbhagyott néhány tette után, de a vonzalom megmaradt. Trump még mindig valamennyire a »a mi emberünk« — abban az értelemben, hogy hasonló hozzánk.” 

Egy névtelenséget kérő magas rangú regionális tisztviselő szerint Trump „feltűnő politikus”, aki „megpróbálhatja rendezni a konfliktust [Ukrajnával]”. Egy Duma-képviselő is hasonlóan vélekedett: „A hangulat olyan, hogy mi van, ha tényleg megpróbálja? A jelenlegi elnök vagy Harris biztosan nem tenne gesztusokat Oroszország felé.”

Ugyanakkor egy kormányközeli és egy Kremlhez közeli forrás is kételkedett abban, hogy Trump megválasztása drasztikusan változtatna Oroszország és az Egyesült Államok kapcsolatán. „Trump impulzív személy — el akarja érni a célját” — mondta a kormányközeli forrás. „Lehet, hogy hatással lesz Ukrajnára, de egy megállapodás engedményeket jelent, Oroszország részéről is. És eddig nem úgy tűnik, hogy Putyin elnök bármilyen engedményre kész lenne.” Egy Kremlhez közeli forrás így foglalta össze a helyzetet:

„Az [orosz] elnök egy nyugatellenes koalíciót épít, olyanokkal is, akiket Trump ellenségnek tart — például Kínával. Ez már nem az a Putyin, akit 2016-ban láttunk. Az engedmények már nem részei a megközelítésének.”

Vannak, akik sokat várnak Trumptól

A Verstka szerint az orosz elit reménykedik abban, hogy Donald Trump amerikai elnökválasztási győzelme javíthatja Moszkva és Washington kapcsolatát, és csökkentheti az Ukrajnának nyújtott támogatást, ami segíthetné az orosz csapatok helyzetét a fronton. Bár Putyin hivatalosan gratulált Trumpnak, a személyes aktus, például egy telefonhívás, elmaradt. A lap értesülései szerint azonban a Kreml vezetői közvetítőkön keresztül már kifejezték gratulációjukat – erről szintén a Meduza írt. 

A Verstkának nyilatkozó források szerint magasrangú vezetők, így Szergej Lavrov külügyminiszter, Dmitrij Medvegyev, a Biztonsági Tanács elnökhelyettese, és Herman Gref, a Sberbank vezérigazgatója is üzentek Trumpnak, gratulációikat az orosz külügyminisztérium közvetítette. A források szerint Moszkvának vannak „bizonyos reményei” Trumppal kapcsolatban, különösen az Ukrajnának nyújtott támogatás csökkentésére vonatkozóan.

Trump korábbi kijelentése, miszerint egy nap alatt véget vetne a háborúnak, a Kremlhez közel álló források szerint „nevetségesnek” tűnik.

A Verstka egyes forrásai szkeptikusak voltak Trump hatásait illetően, mondván, hogy nem biztos, hogy képes lesz lezárni a konfliktust, megszüntetni az ukrajnai támogatást vagy tárgyalni a fegyverszünetről. „Ezek a remények elsősorban az Ukrajnának nyújtott támogatás csökkentésére irányulnak” – magyarázta a forrás. „Trumppal természetesen sokkal könnyebb tárgyalni és jobb számunkra [az orosz hatóságok számára], mint Harris.” 

Egy, az orosz Szövetségi Gyűléshez tartozó forrás a Verstkának elmondta, hogy Trump győzelmének megvitatása az orosz elit körében „meglehetősen pozitív” volt, mivel „van remény a pozitív változásokra, beleértve a különleges katonai műveletet is.” Ugyanakkor hozzátette, hogy egyelőre nem világos, milyen konkrét lépéseket tesz majd az új amerikai elnök: „Azt mondta, hogy nem azért jött, hogy háborúkat kezdjen, hanem hogy befejezze azokat. Akárcsak a mi vezetőnk. De pontosan hogyan fogja ezt megtenni?”

Egy másik, a Kremlhez közel álló forrás szkeptikus volt Trump képességeit illetően, hogy meg tudja-e oldani a konfliktust, megszüntetni az ukrajnai támogatást, vagy elérni a frontvonal menti fegyverszünetet. „Van egy eszkalációs lehetőség is. Valószínűbb, hogy mindez globális katasztrófához vezet” – mondta a forrás. „Ez nem a háború vége — ez egy globális konfliktus.”