Ahogy arról korábbi cikkünkben is írtunk, szerdán megkezdődtek a tárgyalások az Emberi Jogok Európai Bírósága migrációs ügyei kezelésének forradalmasításáról. Ennek keretében a brit kormány arra ösztönözte partnereit, hogy modernizálják az államok kontinensszerte tapasztalható illegális migrációs válság kezelésének módját, és teremtsék meg a jogi hátterét annak, hogy lehetővé váljanak a Ruandához hasonló harmadik országgal kötött migrációs megállapodások, valamint a külföldi elítéltek nagyobb arányú kitoloncolása.
A Guardian cikke szerint a 46 tagú Európa Tanács országai közül 27 – köztük az Egyesült Királyság, Magyarország és Olaszország – aláírta azt a nem hivatalos nyilatkozatot, amely új keretet sürget az emberi jogok európai egyezményéhez, és szűkítené az „embertelen vagy megalázó bánásmód” fogalmát is. A nyilatkozat az ET szerdai, strasbourgi ülését követően jelent meg.
Fotó: EPA/Alberto Valdes
Franciaország, Spanyolország és Németország viszont nem csatlakozott a dokumentumhoz; ők inkább a 46 kormány által támogatott, hivatalos közös nyilatkozatot írták alá. A portál hozzátette, a két külön dokumentum elfogadása mély megosztottságot jelez Európában abban, hogyan kell kezelni a migrációt, illetve fenn kell-e tartani a menekültek és gazdasági bevándorlók jogainak jelenlegi garanciáit.
A 27 ország által jegyzett levél szerint az egyezmény 3. cikkét, amely tiltja az „embertelen vagy megalázó bánásmódot”, úgy kellene értelmezni, hogy az csak a legsúlyosabb esetekre vonatkozzon, „és ne gátolja meg a részes államokat abban, hogy arányos döntéseket hozzanak külföldi bűnelkövetők kiutasításáról (…) beleértve azokat az eseteket is, amelyek az egészségügyi ellátást vagy a börtönkörülményeket érintik”.
A dokumentum azt is szorgalmazza, hogy az egyezmény 8. cikkét – amely a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot rögzíti – a bűnelkövetők vonatkozásában módosítsák úgy, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon az elkövetett bűncselekmény jellege és súlya, és kevesebb a befogadó országhoz fűződő személyes kötelék.
A már említett országok mellett az aláírók közt volt: Dánia, Albánia, Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Finnország, Izland, Írország, Lettország, Litvánia, Málta, Montenegró, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Románia, San Marino, Szerbia, Szlovákia, Svédország és Ukrajna.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a BUX stagnált szerdán, az index minimális, 0,99 pontos emelkedéssel, 108 571,16 ponton zárt.
