Ez azt jelenti, hogy Magyarország kevesebb információt kap egyrészt a szövetségeseitől kétoldalúan, másrészt a központi NATO-csatornákon keresztül kevesebb információt osztanak meg a tagállamok - írta a VSquare.
Fotó: EPA/OLIVIER HOSLET
„A probléma az, hogy a következményeket mindenki érzi, mivel a tagok kevésbé érzékeny hírszerzési információkat osztanak meg a központi NATO-csatornákon keresztül, tudva, hogy Magyarország is a címzettek között van” – mondta a névtelenül nyilatkozó NATO-tisztviselő, akit a telex idézett. A tisztviselő szerint a korábbi gyakorlat helyett a hírszerzési információt más csoportokban osztják meg, ahol Magyarország nincs ott, a magyar tisztviselők pedig legtöbbször nem is tudnak ezekről a csoportosulásokról és arról, hogy ők nincsenek meghívva. A forrás szerint ráadásul nem is csak a katonai vonatkozású információkról van szó.
„Még ha megbízunk is a vezető hírszerző tisztjeikben, végső soron, ha megosztjuk velük az információkat, azok olyan jelentésekbe kerülhetnek, amelyek Orbán asztalára kerülnek. A mi problémánk az ország politikai vezetésével van” –
indokolta a magyar felet kizáró gyakorlatot az egyik uniós ország polgári hírszerző ügynökségének korábbi helyettes vezetője. A NATO-szövetségesek hírszerzési információcseréjét Szlovákiával is korlátozzák, mióta Robert Fico kormánya tavaly újra hatalomra került.
A hírportál emlékeztetett: a NATO képviseletében szerdán Jens Stoltenberg főtitkár Budapesten járt, ahol Orbán Viktorral tárgyalt Magyarország és a NATO közötti vitás kérdésekről. A VSquare Stoltenberg napirendjét ismerő cseh forrása szerint két téma volt terítéken:
Magyarország „kemény vétójának” feloldása Mark Rutte volt holland miniszterelnök NATO-főtitkári pályázatával szemben; illetve annak biztosítása, hogy Magyarország ne blokkolja a NATO legújabb ukrajnai segélycsomagját, amelyről a júliusi washingtoni csúcstalálkozón születhet megállapodás - írta a portál.
Hogyan fektessünk be bizonytalan időkben? Óvatosan is lehet építkezni!
