Kedden négy ukrán miniszter – Olha Sztyefanisina európai csatlakozásért és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnökhelyettes, Denisz Maljuszka igazságügyi miniszter, Olekszandr Kamisin stratégiai iparágakért felelős miniszter, valamint Ruszlan Sztrilec környezetvédelmi miniszter – is benyújtotta lemondását az ukrán parlamentnek.
A külügyminiszter is távozott
Szerdán pedig lemondott Dmitro Kuleba külügyminiszter is, aki négy és fél éve, 2020 márciusa óta látta el ezt a tisztséget. David Arahamia, a kormányzó Nép Szolgája párt parlamenti frakcióvezetője arról beszélt, hogy a kormány minisztereinek több mint felét le fogják cserélni.
A változtatásokról szerdán tanácskozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pártja, a kormányzó Nép Szolgája a frakciójával. Az ülésen egy új minisztérium megalakítása is felmerült.
Az ukrán parlament, a Verhovna Rada szerdán elfogadta az eddigi lemondásokat, és megtapsolta a távozó minisztereket. Egy részük várhatóan új posztokat kap majd a kormányban, Kamisin például stratégiai tanácsadó lesz.
Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat
Az ukrán sajtó szerda este pedig már le is lebbentette a fátylat az új miniszterjelöltek személyéről. A következő külügyminiszter például Andrij Sybiga lehet, aki jelenleg az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője.
De mi áll a csaknem teljes sorcsere hátterében?
Politikai újraindítás
Dmitro Kuleba lemondása és a jelentős kormányalakítás “már régóta várható” volt – jelentette ki Olekszandr Merezsko ukrán parlamenti képviselő a Kyiv Independentnek.
„Ez egy nagy átszervezés (…) Nehéz idők állnak előttünk, nehéz ősz és tél jön. Az átszervezés talán ahhoz kapcsolódik, hogy Ukrajna előtt egy új kihívásokkal teli időszak áll” – fogalmazott a parlament külügyi bizottságának elnöke.
Inna Sovsun parlamenti képviselő szerint a parlamenti és az elnökválasztások elmaradása miatt – a választásokat a hadiállapot miatt nem tartották meg – a kormányátalakítás a legjobb eszköz arra, hogy „új embereket”, „új ötleteket” hozzanak be a kormányba. „Ezekre most nagy szükség van” – mondta a BBC-nek.
Az átszervezés tehát egy „politikai újraindítás”, amit Volodimir Zelenszkij és szűk köre tervelt ki. Az ország előtt ugyanis – ahogy arra a külügyi bizottság elnöke is utalt – nehéz tél vár: a kritikus infrastruktúrát ért orosz támadások miatt áramkimaradásokra kell majd számítani, és várhatóan egyre nehezebb lesz a helyzet a kelet-ukrajnai fronton, ahol egyre közelebb ér az orosz hadsereg a stratégiailag fontos Pokrovszk városához.
Zelenszkij ezzel párhuzamosan azzal indokolta a változtatásokat, hogy meg akarja erősíteni a kormányt.
„Az ősz nagyon fontos lesz Ukrajna számára. Az állami intézményeinket pedig úgy kell berendezni, hogy Ukrajna elérjen minden szükséges eredményt (…) Meg kell erősítenünk néhány területet a kormányon belül” – mondta a The Guardian szerint.
Az ukrán elnök emellett azt ígérte, hogy a kül- és belpolitikában „kis hangsúlyváltás” következik majd.
Brutális orosz légicsapások
Az átszervezésre az egyre erősödő és egyre agresszívabb, szinte egész Ukrajnát fenyegető orosz támadások közepette kerül sor. A hét elején a közép-ukrajnai Poltavában egy katonai akadémiát és egy közeli kórházat ért légicsapás, amiben több mint 50-en haltak meg. Ez volt a legtöbb áldozatot követelő orosz támadás idén.
Másnap pedig a nyugati országrészben fekvő Lviv (Lemberg) történelmi belvárosában csapódtak be orosz rakéták: a támadásban helyi közlések szerint legkevesebb hét ember veszítette életét, köztük három gyerek. Az áldozatok között van egy anya és három lánya is.
Az ukrán sajtó a változtatásokkal kapcsolatban megjegyzi azt is, hogy az energetika terén súlyos gondok vannak, de a korrupcióellenes lépéseket is lehetne fokozni. A gazdaság gyakorlatilag hadigazdaságra állt át, és jelentős részben a nyugati támogatásoktól függ. A közvetlen frontmegyéket leszámítva ugyanakkor az ország területének jelentős részén nem állt meg a gazdasági élet.
Az ukrán kormány mindenesetre már jelezte, hogy elkerülhetetlenek az adóemelések a hadsereg és a hátország folyamatos ellátása érdekében. Ez a társadalmi feszültségek fokozódásához vezethet, ami nehezíti a kormány helyzetét.
Mi várható a fronton?
A várható fejleményekről Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő lapcsoportunk, a Klasszis Média podcastjában nemrég azt mondta: Kelet-Ukrajnában az orosz hadsereg halad előre, és célja a Donyecki terület teljes elfoglalása.
Igaz, az ukrán betörés a Kurszki területre megmutatta, hogy az orosz hadsereg (is) emberhiánnyal küzd. Ugyanakkor szerinte az orosz erők előbb-utóbb ki fogják szorítani az ukránokat Oroszország területéről.
Kis-Benedek József hozzátette: Ukrajna idővel kénytelen lesz belenyugodni bizonyos fokú területvesztésbe, és ezt már Nyugaton is sokan pedzegetik – márpedig Kijev a nyugati pénzügyi és hadiipari támogatásoktól függ. A nagy kérdés, hogy a nyugati közösség mit és mennyit ad majd a jövőben haditechnikában, pénzben és esetleg emberben Ukrajnának.
Hogyan fektessünk be bizonytalan időkben? Óvatosan is lehet építkezni!
