A kurszki ukrán behatolás sikerei nem tudják feledtetni, hogy Ukrajnában továbbra is súlyos a makrogazdasági válság. Sikerült ugyan átütemezni az adósság kisebb részét, de csak pár hónappal. A hadigazdaság egyre nagyobb pénzügyi áldozatot követel, hiába érkeznek folyamatosan a külföldi támogatások és hitelek. Ezek csak arra elegendőek, hogy kifizessék az állami szektorban dolgozók, valamint a katonák bérét és az állami szervezetek működését úgy-ahogy finanszírozzák.
A kormány a napokban jóváhagyta azt a törvénytervezetet, amely 500 milliárd hrivnyával (1 hrivnya=8,53 forint) növeli az állami költségvetés 2024-es kiadásait. A katonák bérére 78 milliárddal több jut, 256 milliárdot költenek speciális gépekre és berendezésekre, 40 milliárdot katonai mérnöki létesítményekre, 120 milliárdot egyéb védelmi kiadásokra.
Ezeknek a pluszkiadásoknak a fedezete részben adóemelésből teremthető elő, 140-150 milliárd hrivnyát akarnak beszedni ezzel a módszerrel. Az autógázt (LPG) használó autósoknak többet kell majd fizetni ezért az üzemanyagért szeptember 1-től. Az úgynevezett katonai adót 1,5-ről 5 százalékra emelik a cégeknél. A csomagküldés eddig 150 eurós értékig áfamentes volt, ezt az értéket most leviszik 45 euróra. Az ukránok milliószám vásárolnak külföldi webshopokban, mert ott sok termék olcsóbb, mint otthon. Használják is rendesen ezt a szállítási módot, több csomagküldő cég jól prosperált a forgalomból.
Fotó: Ukrán Nemzeti Bank
Szeptember elsejétől lépnek életbe azok az adóemelések, amelyeket az elmúlt hónapokban készített elő az ukrán kormány. A parlamentben hevesen támadták a lépést. Különösen a munkaadói szervezetek háborodtak fel, szerintük az adóemelések az infláció megugrásához, kis-és közepes cégek ellehetetlenüléséhez, továbbá újabb vállalkozások külföldre költözéshez fognak vezetni. Látható tehát, hogy Volodimir Zelenszkij elnökre és a kormányra óriási nyomás nehezedett, hiszen az adóemelés Ukrajnában is nagyon népszerűtlen.
Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter beismerte, hogy borulna a költségvetés, ha nem növelnék a jövedéki adót és más adófajták kulcsait. A napokban megerősítette, hogy ismét felülvizsgálják az állami kiadásokat és ahol lehet, lefaragnak belőle.
A pénzügyi tárca augusztus közepén hozta nyilvánosságra, hogy az idei első hét hónapban 1,8 ezer milliárd hrivnya volt a költségvetési kiadás, ez 10,3 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában. Ennek zömét bérekre, szociális célokra és persze a hadseregre költötték az alábbi megoszlásban, amiben csak a főbb tételeket jelezzük.
Az adók befizetését még szigorúbban fogják ellenőrizni, a beérkező pénzt pedig átirányítják egyenesen a hadseregnek és a területvédelmi egységeknek. Jelenleg mintegy 2,2 ezer milliárd hrivnya megy védelmi célokra.
„Nincs más lehetőségünk. Arra törekszünk, hogy a forrásokat úgy használjuk fel a védelemre, hogy közben a gazdasági érdekek se sérüljenek nagyon” – mondta az UNN hírügynökség által idézett és a közösségi médiában közölt interjúban.
A kormány nem egységes az adóemelések terén. A pénzügyi tárca a szegényebb rétegekre való tekintettel nem támogatja, hogy az áfát mindenre egységesen növeljék. A megemelt katonai adót csak a nem alapvető áruknál és szolgáltatásoknál érvényesítenék, egyebek között az autóknál, az ingatlanoknál és az ékszereknél. A jótékonysági és civil szervezetek által behozott és a hadseregnek átadott járművek kivételt képeznének. Ismerve, hogy az adóigazgatásban is nagy a munkaerőhiány, nehéz elképzelni, hogy minden egyes adóhrivnyát sikerül behajtani - véli több helyi lap.
Egyes vezető közgazdászok a gazdasági jogegyenlőség hiányát róják fel a kormánynak. Volodimir Dubrovszki, a Gazdasági Szakmai Platform nevű grémium egyik vezetője azt írta blogjában: azzal semmi baj sincs, ha különféle érdekcsoportok lobbiznak a saját érdekeik érvényesítéséért, de az államnak közben sokkal hatékonyabban kellene ellenőrizni a munkáltatókat, hogy kifehérítsék a gazdaságot, egyértelműbb szabályozással kellene megakadályoznia az adóelkerülést és természetesen egyenlő működési feltételeket biztosítania a vállalkozások számára.
Utalt a kiskereskedelem más területére is, például a vegyesboltok helyzetére. A nagy láncok – tőkeerejüknél fogva – viszonylag könnyen teljesítették azt a feltételt, hogy mindenhol legyen pénztárgép vagy a készpénzforgalmat rögzítő más berendezés. Ezután bőszen követelték, hogy a kormány tartassa be ezt a kisebb cégekkel is, amelyek, mint tudnivaló, sokkal kevesebb forrással rendelkeznek bármilyen beruházáshoz.
Pár napja Zelenszkij megígérte, hogy a kormány érintett tagjai alternatívákat fognak keresni annak érdekében, hogy a társadalom minél kisebb rétegei érezzék meg ezeket az adóemeléseket.
„Hosszasan tárgyaltam a kormányzat érintett tagjaival, parlamenti képviselőkkel és vállalkozói szervezetek vezetőivel. Az a cél, hogy miközben növeljük a védelmi képességeinket, megőrizzük a munkahelyeket és növekedési lehetőséget adjunk a gazdaságnak. Ugyancsak dolgozunk partnereinkkel, hogy a befagyasztott orosz vagyonelemek értékesítésből 50 milliárd dollárt felhasználhassunk” – mondta az elnök, aki igyekezett lehűteni az elégedetlenséget.
A katolikus egyházfő áldást osztott.
