A sajtónak adott nyilatkozatában Gitanas Nauseda történelminek nevezte a védelmi tanács ülésén meghozott döntést, amelyet egy esetleges orosz katonai agresszióval indokolt.
Litvánia jelenleg a GDP-je kicsivel több mint három százalékát fordítja védelmi kiadásokra. Nauseda mai bejelentésével Litvánia az első NATO-tagország, amely megcélozta a GDP öt százalékára való emelést, összhangban Donald Trump megválasztott amerikai elnök korábbi, a kiadások növelését sürgető kijelentésével.
„Az orosz katonai agresszió veszélye, bár nem közvetlen, de valódi. A lényegesen nagyobb források felszabadításával fokoznunk kell a védelemre és az elrettentésre irányuló erőfeszítéseinket. A biztonságunkat ugyan a NATO-tagságunk is garantálja, de ez csak akkor lesz hatékony, ha mi is készek vagyunk megvédeni magunkat” – jelentette ki az államfő.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Kestutis Budrys litván külügyminiszter az X-en közzétett üzenetében emellett felszólította a NATO többi tagállamát: kövesse Vilnius példáját, hangsúlyozva:
„Az ülünk és várunk-korszak lejárt”. „Nehéz idők merész vezetést és merész döntéseket kívánnak” – jelentette ki.
Trump a múlt héten közölte, hogy a NATO-tagállamoknak GDP-jük öt százalékát kellene költeniük védelemre az észak-atlanti szövetség által jelenleg elvárt két százalékhoz képest, hozzátéve: „mindegyik (tagállam) megengedheti ezt magának”.
A javaslatot máris több NATO-tagország bírálta: Olaf Scholz német kancellár elhatárolódott a felvetéstől, Guido Crosetto olasz védelmi miniszter pedig úgy vélte, a gazdasági válság idején „ez nehézségekbe fog ütközni”.
A kiadások terén egyelőre Lengyelország áll az élen, GDP-je több mint négy százalékával, de Varsó bejelentette, hogy az arány emelését tervezi.
(MTI)
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
