A júniusra várt új uniós vízügyi stratégia célja, hogy „vízállóbbá” tegye Európát – ám az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szerint a kontinens vízbiztonságát már most súlyos kihívások fenyegetik. Trine Christiansen, az ügynökség édesvízért felelős vezetője úgy fogalmazott: „egyszerűen nem biztos, hogy elegendő, megfelelő minőségű víz áll majd rendelkezésünkre”, írta meg a Politico.
Az EEA 2024-es jelentése szerint a vízforrásokat a túlhasználat és a szennyezés egyszerre veszélyezteti.
A mezőgazdaság – mint a legnagyobb vízfelhasználó és szennyező – a nitrátok révén harmadára rontja a felszíni és felszín alatti vizek minőségét. Ezek algásodást, oxigénhiányos „halott zónákat” és emberi egészségre is veszélyes hatásokat okoznak. Bár az EU nitrátokra vonatkozó szabályozása régóta létezik, a végrehajtás akadozik, érdemi javulás nem történt 2000 óta.
A bizottság jelenleg is felülvizsgálja a szabályokat, miközben más szennyezőanyagok esetében (pl. foszfátok, peszticidek) már sikerült eredményeket elérni. Az EEA szerint a vegyszeres növényvédő szerek felhasználásának és kockázatának felére csökkentése még elérhető 2030-ig, ám a tápanyag-kibocsátás mérséklésében messze elmaradás van.
A klímaváltozás tovább súlyosbítja a válságot: egyre gyakoribb és intenzívebb aszályokkal kell számolni, főként Dél-Európában, de más régiókban is. A talaj kiszáradása, a vízminőség romlása és az infrastruktúra károsodása mellett a vízhiány gazdasági ára is hatalmas lehet: az Európai Bizottság szerint csak az aszályok éves szinten 12-15 milliárd, az árvizek pedig akár 287 milliárd eurós kárt is okozhatnak évszázad végére.
A Politico birtokába került tervezet önkéntes vízkitermelési célokat, a mezőgazdasági támogatások vízgazdálkodáshoz kötését, valamint a szennyező vegyi anyagok eltávolítását célzó köz- és magánszektori együttműködést javasol, de a tápanyag- és növényvédőszer-szennyezésre alig tér ki.
Szigorítanának a feltételeken, a magyar példa is az okok között van. 
