A kulisszák mögötti megbeszéléseken, amelyekről a Reuters számolt be, szóba került annak lehetősége, hogy az Egyesült Arab Emírségek és az Egyesült Államok más nemzetekkel együtt ideiglenesen felügyelje Gáza kormányzását, biztonságát és újjáépítését az izraeli hadsereg kivonulása után, mielőtt a palesztin adminisztráció képes lesz átvenni a hatalmat – mondták diplomaták és nyugati tisztviselők a Reutersnek.
Az Egyesült Arab Emírségek szoros biztonsági partnere az Egyesült Államoknak, és a legtöbb arab kormánytól eltérően diplomáciai kapcsolatokat ápol Izraellel. A források szerint ez némi befolyást biztosít az Öböl-menti államnak Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kormányára.
Fotó: MTI/EPA/Mohamed Szaber
Izrael vonakodik a jövő felvázolásával
Több mint egy év háború után Izrael továbbra is vonakodik felvázolni saját elképzelését Gázával kapcsolatban, és a nemzetközi közösség nehezen tudott életképes tervet megfogalmazni – mondták a források, akik névtelenséget kértek.
Hangsúlyozták, hogy az Egyesült Arab Emírségekben folytatott tárgyalások során felmerült ötletek nem voltak részletezettek, és nem foglalták őket formális, írásos tervbe, továbbá azokat nem fogadta el egyetlen kormány sem.
A színfalak mögötti megbeszéléseken Abu-Dzabi egy megreformált Palesztin Hatóság (PA) mellett áll, amely független palesztin államként kormányozná Gázát, Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet – mondták a források. Ezt a tervet Izrael nyilvánosan ellenezte.
„Az Egyesült Arab Emírségek nem vesz részt semmilyen olyan tervben, amely nem tartalmazza a Palesztin Hatóság jelentős reformját, jogokkal való felhatalmazását, és egy hiteles útiterv létrehozását egy palesztin állam felé” — mondta az Emírségek illetékese a Reutersnek a megbeszélésekre vonatkozó kérdésekre válaszolva.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
