A BAFA adatai szerint belföldön tavaly 17,3 millió tonna benzint értékesítettek, 416 ezer tonnával többet, mint az előző évben. A 2020-as pandémiás mélyponthoz képest ez közel 1,1 millió tonnás növekedést jelent. A koronavírus-járványt megelőző években a benzinfogyasztás csökkenő tendenciát mutatott - 2010-ben még 19,6 millió tonna volt az éves felhasználás.
Az UBA szövetségi környezetvédelmi ügynökség az emelkedő benzinfogyasztást elsősorban a tavalyi futásteljesítmény növekedésének tulajdonítja. A BASt szövetségi közúti felügyelet adatai szerint a könnyű közúti forgalom - azaz a teherautók, buszok és hasonlók nélkül - benzinfogyasztása magasabb volt a 2022-esnél, bár még mindig jelentősen elmaradt a 2019-es adatoktól.
A müncheni székhelyű Ifo Intézet több lehetséges tényezőt is lát a fejlemények mögött, egyebek között a forgalom növekedését. Másrészt szerepet játszott benne a dízelről a benzinre való átállás is az egyes dízel modellekre kimondott behajtási tilalom, illetve a dízelüzemű járművek anyagi előnyének csökkenése is. Az intézet kimutatásai szerint megnőtt a nagyobb tömegű benzines autók száma és részaránya is.
A német autóklub, az ADAC nyilvántartásai alapján megnövekedett a benzines autók száma, beleértve a benzin-hibrid kivitelű autókat is. Az új autók forgalomba helyezési adatait a benzines és a benzin-hibrid kategóriák vezetik számban és részarányban. A benzineladások növekedésével párhuzamosan egy másik tendencia is folytatódott: 2023-ban az E10 szuperbenzin első alkalommal, 25,9 százalékkal a benzineladások több mint negyedét tette ki. 2022-ben az arány még 23,7 százalék volt, öt évvel ezelőtt pedig még 13,7 százalék. Az E10 akár 10 százalék bioüzemanyagot is tartalmazhat.
(MTI)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 224,55 pontos, 0,22 százalékos csökkenéssel, 100 843,67 ponton zárt szerdán.
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
