A szegénységben élőket az átlagnál jobban sújtják a hőség következményei, állítják a The Guardian által ismertetett spanyol tanulmányok.
Veszélyben a szegények
Az egyik elemzés 17 madridi negyedet hasonlított össze abból a szempontból, hogy milyen hatással volt rájuk az extrém meleg. Arra a megállapításra jutott, hogy az csak három negyedben volt hatással a mortalitásra – mindháromban az átlagnál alacsonyabb jövedelműek élnek.
„Ez logikus, hiszen a hőhullám szempontjából nem mindegy, hogy három emberrel lakunk együtt egyetlen nem légkondicionált szobában, vagy egy légkondicionált, úszómedencés villában élünk”, mondta Díaz Jiménez, a kutatás egyik készítője a brit lapnak.
Hasonló megállapításra jutott egy másik, egész Spanyolországra kiterjedő elemzés is. „Ugyanazt láttuk. Azt tekintve, hogy kit sújt leginkább a hőség, a jövedelmi szint a döntő faktor.”
Fotó: EPA/MARISCAL
Egy 2019-ben összeállított amerikai tényfeltáró cikk, amit a Marylandi Egyetem készített a National Public Radio nevű rádióval közösen, szintén azt dokumentálta, hogy a szegényebb negyedekben álló házak szerte az Egyesült Államokban melegebbek, mint a gazdagabbak negyedek lakhelyei.
Ahogy arra a kutató is utalt, az átlagnál alacsonyabb keresettel rendelkezők gyakran rossz körülmények között, túlzsúfolt, nem vagy csak alig légkondicionált házakban élnek, amelyek alig biztosítanak menedéket a hőség elől. És még ha van is légkondicionáló berendezésük, kisebb valószínűséggel (vagy kevesebb ideig) használják az átlaghoz képest az üzemeltetés költsége miatt.
Egy részük nem jut megfelelő egészségügyi ellátáshoz sem, ezért az átlagosnál nagyobb valószínűséggel szenvedhet valamilyen betegségben, amit a hőség tovább súlyosbít.
Sokan közülük pedig olyan ágazatokban dolgoznak – például a mezőgazdaságban vagy az építőiparban –, ahol rendszeresen ki vannak téve a magas hőmérsékletnek.
Korábban a Save The Children nonprofit gyermekvédelmi szervezet arra is figyelmeztetett, hogy Spanyolországban a gyerekek harmada nem tud hűsölni otthon. Ez becsléseik szerint több mint kétmillió gyerek mentális és fizikai egészségére lehet „nagyon káros” hatással.
Zöld negyed vs. betondzsungel
És persze nem csak az számít, hogy milyen házban élünk, hanem az is, hogy milyen környéken. Egy 14 városra kiterjedő nemzetközi kutatás például azt állapította meg, hogy – Berlintől Budapestig – az alacsony keresetűek az átlagosnál nehezebben férnek hozzá a zöld területekhez, amelyek természetesen enyhítik a városi hőséget, míg a gazdagabbak hozzáférése átlag feletti – másképp fogalmazva: a zöld környékek keresettebbek és ezért drágábbak, mint a sűrűn lakott, kevés zöld területtel rendelkezők.
Az alacsonyabb keresetűek gyakran nem választhatják meg, hogy milyen környéken élnek, azaz nagyobb eséllyel élnek egy betondzsungelben, ahol kevesebb fa és zöld terület van, mondta Alby Duarte Rocha, a berlini Műszaki Egyetem kutatója, az elemzés egyik készítője a brit lapnak. Azaz gyakran „ki vannak rekesztve” a városok leghűvösebb részeiről.
Alby Duarte Rocha szerint a közterületek hűtése ugyanolyan közszolgáltatás kellene, hogy legyen, mint a tömegközlekedés vagy az utcák tisztán tartása. A kevés zöld területtel rendelkező környékeket ezért zöldebbé kellene tenni, például faültetéssel vagy úgynevezett zöld házak létesítésével (lásd a milánói zöld ikertornyokat, amiket függőleges erdőnek is neveznek).
Csaknem 50 ezer áldozat
Szakértők szerint az extrém hőség a széndioxid-kibocsátás növekedése okozta globális felmelegedésre, klímaváltozásra vezethető vissza, és az tömeges halálozásokhoz vezet: tavaly csaknem 50 ezer ember vesztette életét a hőség következtében szerte Európában. „Meg kell kongatnunk a vészharangot, ez most nagyon sürgős”, véli Yamine Saheb, a klímaváltozás enyhítésével foglalkozó kutató.
Európában az elmúlt években egyre gyakoribbak, hosszabbak és melegebbek lettek a hőhullámok – kontinensünk sokkal gyorsabb ütemben melegszik, mint a világ többi része. 2023 az eddig feljegyzett legmelegebb év volt, és az idei év még ennél is melegebbnek mutatkozik előrejelzések szerint.
Nem jobb a helyzet Magyarországon sem: a Hungaromet statisztikái szerint a tavalyi év a legmelegebb esztendő volt az erre vonatkozó és megbízható mérések kezdete, 1901 óta.
A középhőmérséklet országos átlagban 1,5 Celsius fokkal haladta meg "az 1991–2020-as éghajlati normált”. A hónapok közül a január tért el leginkább attól (4,5 fokkal haladta meg az átlagot), a tavalyinál enyhébb január csak 2007-ben volt 1901 óta. A szeptember a legmelegebb, az október a harmadik legmelegebb volt a XX. század kezdete óta.
Átlag közeli hőmérsékletű csak a május és a június volt, míg a szokásosnál csak az április volt több fokkal hidegebb. Az évszakokat tekintve a 2022/2023-as tél a második legenyhébb, míg 2023 ősze a legmelegebb volt 1901 óta.
Idén nyáron pedig egymást érik a hosszú, extrém hőhullámok, és sorra dőlnek a melegrekordok – azaz a jelek szerint az éghajlatváltozás problémája sajnos itthon is egyre égetőbb lesz, a szó szoros értelmében.
A magyar fizetőeszköz összességében erősödött a héten. 
