Az Oroszország elleni szankcióknak nincs hatásuk a Nyugaton kívül, az üzletet pedig a megállítására tett kísérletek valójában csak más irányba terelik - jelentette ki Hamad Buamim, az Egyesült Arab Emírségek egyik vezető kereskedelmi zónájának, a Dubai Multi Commodities Centre-nek az elnöke a Financial Timesnak adott interjúban.
A világ nem egyenlő a Nyugattal
„A szankciók lelassítják a kereskedelmet, de soha nem állítják meg”, fogalmazott a vezető, aki egy olyan kereskedelmi zónát vezet, amely több mint 24 ezer üzletnek ad otthont. Szerinte az a tény, hogy a gazdaságot nem egyetlen oldal kontrollálja globálisan, csökkenti a büntetőintézkedések hatékonyságát.
„Ha az ukrajnai konfliktust nézzük, a szankciók a Nyugatot nézve hatékonyak, de azon túl nem igazán azok. (…) Csak még bonyolultabbá teszik a kereskedelmet, és kihatással vannak az egész világra”, mondta.
Fotó: EPA/ALI HAIDER
Megszólalásának hátteréhez hozzátartozik, hogy Dubaj próbálja erősíteni a Kelet és Nyugat közötti pozícióját, hogy a világkereskedelem egyik csomópontja legyen egy olyan időszakban, amikor az ukrajnai háború miatt Moszkvára kivetett szankciók, a gazdasági protekcionizmus, valamint az Egyesült Államok és Kína közötti feszültségek újraformálják a globális kereskedelmet.
Az orosz gazdaság izolálására tett amerikai és európai kísérletek egyik haszonélvezője éppen a főváros, Dubaj – ezt példázza, hogy miután Svájc is csatlakozott a bojkotthoz, az olajkereskedők Genfből az Egyesült Arab Emírségekbe tették át üzletüket.
Nyomás az Emírségeken
Igaz, a brit lap szerint az elmúlt hónapokban az arab államra is nyomás nehezedik az Egyesült Államok, az EU és Nagy-Britannia részéről annak érdekében, hogy lépjenek fel az Oroszországgal üzletelő cégekkel szemben.
Az Egyesült Államok például olyan bankokat vett célba, amelyek a problémásnak ítélt kereskedelmi ügyleteket finanszírozzák, az Egyesült Királyság pedig egy dubaji székhelyű olajkereskedőre, a Paramount Energy & Commodities DMCC-re vetett ki szankciókat, amely egy svájci csoport leányvállalata.
Az Európai Parlament eközben leszavazta, hogy vegyék le az emírségeket „a magas kockázatú országok” listájáról, mivel szerinte az csak „erőtlen kísérleteket” tett Oroszország szankciókat kijátszó lépéseinek korlátozására.
Buamim ugyanakkor utalt arra, hogy a politikai korlátozások nem tesznek jót a gazdaságnak.
„A protekcionizmus kezd nagyon fontos lenni minden politikusnak. Sajnos azonban a politika olyan döntéseket ösztönöz, amelyek kereskedelmi szempontból nem életképesek a globális gazdaság számára.”
Mint mondta, az Emírségeknek és az Öböl menti államoknak eddig általában sikerült semlegeseknek maradniuk a nemzetközi politikát tekintve, tehát például sem Amerika-pártinak, sem Kína-ellenesnek nem tartják őket. Az utóbbi időben ugyanakkor – tette hozzá – egyre nehezebb volt fenntartani ezt, miután Washington kezdte oldalválasztásra ösztönözni az országokat. „Az Egyesült Államok és Kína közötti feszültség már nem amerikai-kínai probléma, hanem világszerte kihívás az üzletek számára.”
Ahol fájnak a szankciók
Tegyük persze hozzá, hogy vannak olyan területek (például az energiaszektor), ahol a szankciók hatnak vagy a háború önmagában is piacvesztést okoz – és ahol Oroszország nem képes ezt megfelelő mértékben pótolni.
A Gazprom például – ahogy arról beszámoltunk – csaknem 25 év óta először csúszott veszteségbe tavaly, gázüzletágának bevételei pedig drámaian, mintegy ötven százalékkal estek. Ennek a piaci árak csökkenése mellett az európai szállítások zuhanása az oka. Az EU – bár az orosz gázexportra még nem vetett ki szankciókat – ugyanis ezen a téren is próbál leszakadni Oroszországról, a kieső megrendeléseit pedig Kína és Közép-Ázsia nem tudja megfelelő mértékben pótolni.
Az olajexporton viszont már szankciók vannak érvényben, amelyek tavaly mintegy 34 milliárd euróba kerültek Moszkvának a CREA finn think-tank elemzése szerint – a veszteség túlnyomó része az orosz olaj árának csökkentéséből származott.
Mindemellett a brit üzleti lap szerint Moszkvát jelentős áremelések sújtják a szankciók által érintett importcikkek esetében, a korlátozások pedig megnehezítik például a fegyvergyártást is.
Amit végül visszautasított, a köztársasági elnök pedig Baka Zoltán lett. 
