Az állami tulajdonban lévő gázipari óriás, a Gazprom sokiág Oroszország egyik legsikeresebb vállalata volt. Nyereséges működését még a legnehezebb években, a 2008-as pénzügyi krízis, a rubel 2014-es zuhanása és a 2020-as Covid-válság idején is fenntartotta, és ezáltal óriási bevételeket hozott az orosz költségvetésnek.
Fotó: Depositphotos
A 2021-es és a 2022-es év különösen sikeres volt annak köszönhetően, hogy mind a pandémia, mind az Ukrajna elleni orosz invázió után az egekbe szöktek az árak Európában – az összesen átszámítva 35,6 milliárd dolláros profit már-már a 2010 eleji aranyéveket idézte. (A cikkben a rubel helyett dollárban átszámítva közöljük az összegeket az egyszerűség kedvéért - a szerk.)
Az várható volt, hogy a háború miatt fokozatosan kieső európai bevételeket 2023-ban már megérzi a cég, a zuhanás azonban a vártnál jóval nagyobb lett: a korábban jelzett 4,8 milliárd dollár nyereség helyett ugyanis 6,8 milliárd dollár veszteséget mutat a május elején közölt mérleg.
De pontosan mi áll ennek a hátterében, és mi várható a jövőben? Ezt nézzük meg az orosz kormányfüggetlen tényfeltáró portál, a Meduza elemzése segítségével.
Drámai bevételzuhanás
A Gazprom fő bevételi forrása mindig is a gázbiznisz volt, amelynek sikere két tényezőn alapult: a hatalmas, alacsony költségekkel kiaknázható természeti forrásokon és az európai vevőkkel kiépített, a szovjet időkig visszanyúló, hosszútávú szerződéseken alapuló kapcsolatokon.
A Meduza szerint 2022-ben – tehát az Ukrajna elleni háború megindításának az évében – a cég elkezdett önként kivonulni az európai piacról (2022 nyarán lecsökkentette a szállításokat az Északi Áramlat gázvezetéken keresztül, amit ráadásul ősszel ismeretlenek felrobbantottak), erősen visszafogta európai működését és ezáltal aláaknázta üzletének egyik legfontosabb pillérét. (A nyugati szankciók az orosz gázt az európai energiaellátásban játszott kulcsszerepe miatt mostanáig nem érintik – a szerk.) Ennek eredménye lett a már említett 6,8 milliárd dolláros veszteség.
A cég beszámolójából kiderül, hogy a gáz-, az olaj és az energetikai üzletág közül csak a gáz üzletág bevételei estek drámaian, mintegy ötven százalékkal 32,4 milliárd dollárra. A holding teljes bevétele pedig 27 százalékkal 91,8 milliárd dollárra zsugorodott.
Ez egyrészt az európai eladások zuhanására vezethető vissza, amelyek az előző évi 62 milliárd köbméterről 24 milliárd köbméterre csökkentek. Másrészt az európai piac gyorsan helyettesítette más forrásból az orosz gázt, így a piaci árak visszatértek a háború előtti szintekre.
Magas költségek, növekvő adósság
Mindeközben a cég kiadásait csak jóval kisebb mértékben vágta meg. A működési költségek 8,2 százalékkal csökkentek 2023-ban, a tőkeberuházások pedig még növekedtek is 3,9 milliárd dollárral 33,4 milliárdra – a befektetések nagy részét a gázbizniszre fordították.
Egyes elemzők szerint a költségek mindössze enyhe csökkenését még meg lehet magyarázni azzal, hogy fenn kell tartani a fennálló infrastruktúrát, a tőkeberuházások visszafogásának elmaradása viszont meglepő. Mivel a bevételek zuhanását már 2022 őszén látni lehetett előre, a kiadásokat is le kellett volna faragni, de „a Gazprom nem így működik”.
Igaz, idén a kiadások várhatóan már csökkenni fognak: a tőkeberuházásokat 33,4 milliárd dolláról 28 milliárdra redukálják a cég jelentése szerint.
Mindeközben „egyébként” a vállalat adóssága is növekedett, méghozzá 1,3-szorosával 56 milliárd dollárra. Az adósság/saját tőke arány jelenleg 31,7 százalék a Meduza számításai szerint, azaz még van mozgástér az adósságteher további emelésére – a cég által megszabott felső határ ugyanis 40 százalék.
Az államkasszát hizlalja – de meddig?
Az osztalékok 2023-ban részvényenként átszámítva 16 centet tettek ki, a csökkenő bevételek és a növekvő adósság ugyanakkor idén az osztalékfizetés felfüggesztésére ösztönözhetik a vezetést.
Ennek ugyanajkkor aligha örülne a Gazprom fő tulajdonosa, Oroszország.
Az állam a részvények több mint 50 százalékát birtokolja, az osztalékfizetés pedig az egyik módja annak, hogy a vállalat nyereségének egy részét becsatornázzák a szövetségi költségvetésbe.
2022-ben a Gazprom csak osztalékelőleget fizetett, ugyanakkor rekord mértékűt, részvényenként 55 centet – összesen 12,9 milliárd dollárt szórt ki részvényesei között.
A vállalat emellett az ásványi kincsek kitermelésére kivetett adón (MET) keresztül is hozzájárul a költségvetéshez.
Ezt az adót pedig rendszeresen emeli az állam, így sajtolva ki még több pénzt a Gazpromból – egy 2023-as emelésnek köszönhetően például plusz 6,4 milliárd dollárnak megfelelő adót kell fizetnie évente, függetlenül a pénzügyi helyzetétől.
Ami a jelent és a jövőt illeti, az anyacég az idei első negyedévben 4,8 milliárd dollár nettó veszteségről számolt be, ami jelentős növekedés az egy évvel azelőtti egymilliárd dollár mínuszhoz képest.
Kína nem elég
Az orosz lap szerint egyértelműen érdemi változásra van szükség: növelni kell a bevételeket és ennek érdekében új vevőket kell találni, és/vagy érdemben meg kell vágni a működési kiadásokat és a tőkebefektetéseket.
A cég vezetése a bevételek növelésének kulcsát a Kínába irányuló szállítások bővítésében látja. 2023-ra 43,1 milliárd dollár bevételt jelzett előre a gázeladásokból, de ettől a céltól végül 10,7 milliárd dollárral elmaradtak.
Most már egyértelmű – írja a Meduza –, hogy Kína és Közép-Ázsia nem tudja megfelelően pótolni az európai piacot.
A Gazprom 2023-ban 22,7 milliárd köbméter gázt szállított Kínába, egyes számítások szerint 245 dollár/ezer köbméter áron. Mindeközben az európai piacon 550 dollár volt az átlagár 2023-ban – azaz Európában több mint kétszer annyi bevételre tehetett volna szert.
2025-ben a még megmaradt európai exportok tovább csökkennek majd – a jelenlegi érték felére, évi 12 milliárd köbméterre –, amennyiben Ukrajna nem fogja meghosszabbítani az Oroszországgal kötött tranzitegyezményét (az orosz gáz részben Oroszországon keresztül érkezik Európába).
Ha Kijev – ahogy ezt előre jelezte – valóban nem hosszabbít, akkor a Gazprom becslések szerint további 3 milliárd dollárnyi bevételt veszíthet évente.
Mindezzel párhuzamosan a Reuters elemzői is úgy vélik, hogy az egykor Oroszország legnyereségesebb cégének számító vállalat hosszabb távon is gyengén teljesíthet, mivel az európai piacot nem tudja megfelelő mértékben pótolni a hazai piaccal és a kínai exporttal.
A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
