Oroszország Ukrajna elleni háborújának esetleges lezárása után is fenyegetést jelent majd a NATO-ra nézve – erről beszélt Mark Rutte NATO-főtitkár, aki hétfőn Londonban ismerteti javaslatait a védelmi kiadások jelentős emeléséről. A volt holland miniszterelnök a Chatham House rendezvényén tartandó beszédében várhatóan azt mondja: a NATO-tagállamoknak „kvantumugrásra” van szükségük a kollektív védelem terén, amely többek között milliónyi tüzérségi lövedéket és több ezer tankot jelentene, írta meg a Guardian.
Rutte szerint Oroszország még akkor sem fog leszerelni, ha fegyverszünet vagy békeszerződés jönne létre Ukrajnával. Moszkva várhatóan megtart egy 600 ezres aktív hadsereget, és a GDP 6,5 százalékát továbbra is védelemre fordítja majd – ez a NATO keleti szárnyára nézve hosszú távú fenyegetés. Rutte javasolja a katonai kiadások emelését a GDP 5 százalékára, ebből 3,5 százalék lenne a klasszikus védelmi költségvetés, 1,5 százalék pedig a kiber- és logisztikai kapacitásokra menne.
Az Egyesült Királyság várhatóan támogatja a tervet. Rutte hétfőn előbb a védelmi minisztériumhoz tartozó Sheffield Forgemasters acélüzemet látogatja meg, majd Keir Starmer miniszterelnökkel találkozik.
Rutte beszédében hangsúlyozza majd, hogy „400 százalékkal” kell növelni a NATO lég- és rakétavédelmi kapacitását, hogy elrettentsék Oroszországot, és reagálni tudjanak a drón- és rakétacsapásokra. Az ukrajnai háború eddigi tapasztalatai szerint az orosz hadsereg továbbra is „fentről hoz terrort” – fogalmaz.
A NATO-főtitkár a brit stratégiai védelmi felülvizsgálatot is üdvözölni fogja, amely szerint az Egyesült Királyságnak „harckész” állapotba kell kerülnie, hogy elrettentse Oroszországot. Starmer szerint új korszak kezdődött, amely új válaszokat igényel.
Moszkva szerint a NATO eltúlozza a fenyegetést, és az európai adófizetőknek kell majd viselniük a katonai újrafelfegyverkezés költségeit. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője úgy fogalmazott: a fenyegetés csak „illúzió”, a NATO pedig „az agresszió és a konfrontáció eszközévé vált.”
