„Teljesen alaptalannak” nevezte szerdán a kínai külügyminisztérium szóvivője, Lin Jian azokat a kedden felröppent ukrán vádakat, melyek szerint „sok” kínai állampolgár harcol Oroszország oldalán az ukrajnai háborúban.

Nem Peking küldte őket? 

„A kínai állam mindig arra kérte az állampolgárait, hogy maradjanak távol a fegyveres konfliktusok által sújtott területektől, és kerüljék el, hogy bármilyen formában részesei legyenek azoknak”, tette hozzá hírügynökségi jelentések szerint.

A szóvivő szerint Ukrajnának „helyesen kellene szemlélnie” Kína erőfeszítéseit és „konstruktív szerepét” az ukrajnai krízis politikai megoldásával kapcsolatban. Jelezte azt is, hogy felvették a kapcsolatot az ukrán féllel az információk ellenőrzése céljából.

Elemzők szerint a kínai külügyminisztérium reakciója arra utal, hogy a kínai katonák önszántukból csatlakozhattak az orosz hadsereghez.      

Egy magasrangú ukrán tisztviselő az AFP hírügynökségnek szintén azt valószínűsítette, hogy a kínai katonákat „elcsábította” az orosz hadsereg – azaz a pénz motiválta őket – , nem pedig Peking küldte őket.             

A brit hírszerzésnek szintén nincs bizonyítéka arra, hogy az elfogott katonák kapcsolatban állnak a kínai kormánnyal, értesült az Independent. A brit lap szerint a hírszerzés eddig semmilyen jelet nem talált erre vonatkozóan.

Tammy Bruce, az amerikai külügyminisztérium szóvivője nyugtalanítónak nevezte a kínaiak elfogásáról szóló híreket, de arról nem mondott semmit, hogy Washington meg tudja-e erősíteni az ukrán állításokat.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy Kína jelentős mennyiségben szállít olyan „több célra felhasználható” termékeket Oroszországnak, amelyekre Moszkvának szüksége van a háború fenntartásához. Szerinte a két ország közötti kooperáció hozzájárul a globális instabilitáshoz.

Nem egyedül voltak

Ami a részleteket illeti, Volodimir Zelenszkij kedden jelentette be a közösségi oldalán, hogy az ukrán erők elfogtak két „kínai állampolgárt”, akik az orosz hadseregben harcoltak. Az egyikőjükről közzé is tett egy videót.   

Elfogásukra ukrán területen, a donyecki régióban került sor. Személyazonosító dokumentumokat és bankkártyákat találtak náluk. Jelenleg az Ukrán Biztonsági Szolgálat fogságában vannak.     

Az ukrán elnök szerint a rendelkezésükre álló információ azt sugallja, hogy „további sok kínai állampolgár van a megszállók egységeiben”. Az ukrán hírszerzés, az Ukrán Biztonsági Szolgálat és a hadsereg egységei is dolgoznak az információk megerősítésén. Ő pedig utasította az ukrán külügyminisztériumot, hogy azonnal vegye fel a kapcsolatot Pekinggel.

„Az, hogy Oroszország Kínát más országokkal együtt, közvetlenül vagy közvetve bevonta ebbe a háborúba Európában, nyilvánvalóan jelzi, hogy Putyinnak esze ágában sincs befejezni a háborút, hanem keresi az utakat annak folytatására” , írta Zelenszkij. Szerinte erre az Egyesült Államoknak és Európának is válaszolnia kell. 

Észak-Korea és Irán már beszállt

Az ukrán államfő egyrészt Észak-Koreára utalt, amely 2024 októbere óta katonákkal segíti Oroszországot – ezt korábban a dél-koreai és az amerikai hírszerzés, valamint a NATO is megerősítette. 

Egyes becslések szerint Észak-Korea mintegy 12 ezer katonát mozgósított, emellett fegyverekkel és lőszerekkel már 2022 óta támogatja Oroszországot.

Másrészt Iránra utalt az ukrán elnök: a perzsa állam lőszerekkel, valamint Shahed nevű drónokkal segíti Oroszországot a háborúban.

Ami Kínát illeti, a távol-keleti ország egyrészt próbálja távol tartani magától az ukrajnai konfliktust, ugyanakkor egyértelmű diplomáciai támogatást nyújt Moszkvának. Emellett – például azáltal, hogy jelentős mennyiségben vásárolja az EU-ból nagyrészt kitiltott orosz energiahordozókat – gazdaságilag is megtámasztja Oroszországot.

Fegyverekkel és katonákkal ugyanakkor nem segíti Moszkvát, eddig legalábbis nem látott napvilágot erről megbízható információ.

Titkos amerikai támogatás

Ami a másik oldalt illeti, az a közelmúltban derült ki, hogy az Egyesült Államok a hivatalosan közöltnél sokkal jelentősebb mértékben segítette Ukrajnát katonailag a Biden-érában.

A New York Times gigantikus tényfeltáró cikke szerint az amerikaiak a németországi Wiesbadenben található katonai bázisról látták el az ukránokat az orosz célpontok koordinátáival, 2022-ben pedig az amerikai hírszerzés és az amerikai HIMARS-rakéták jelentős mértékben segítettek visszaszorítani az orosz inváziót.

Sőt, végül az amerikai hadsereg és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) arra is felhatalmazást kapott a Fehér Háztól, hogy az Oroszországon belüli ukrán csapásokat is segítse.  

A Trump-adminisztráció ugyanakkor gyökeres fordulatot hozott ezen a téren: Donald Trump március elején mintegy másfél hétre még le is állította a fegyverszállításokat és a hírszerzési támogatást, hogy tárgyalóasztalhoz és tűzszünetre sarkallja az ukrán vezetést – a fegyverszünet kikényszerítése azonban mostanáig sem Kijev, sem Moszkva vonatkozásában nem sikerült.