Amikor három álarcos férfi fényes nappal betört Tokió előkelő Ginza negyedében egy luxusóra-boltba, néhány bámészkodó azt hitte, hogy egy filmforgatás kellő közepébe csöppent. Ám a 2023 májusi rablás igazi volt. A rablást egy 16 és 19 év közötti tinédzser-csoport hajtotta végre, akiket az interneten toboroztak, és része a hatóságok által tokuryū-nak nevezett új bűnügyi jelenségnek, amely a japán jakuza klánok hanyatlásával egyre inkább előre tör. (A jakuzák életét mutatja be a Tokyo Vice című filmsorozat az HBO-n, érdemes megnézni, akit érdekel a téma)
Az „anonim” (tokumei) és a „fluid” (ryūdo) szavakból alkotott tokuryū kifejezés bűncselekmények elkövetésére alakult ad hoc csoportokra utal. A tagok gyakran nem is ismerik egymást vagy a bűncselekmény kitervelőit és irányítóit.
Abban különböznek a jakuzáktól, hogy kevésbé hierarchikusak, és általában laza szervezeti felépítésben dolgoznak a rablástól és csalástól a támadásokon át a gyilkosságokig terjedő bűncselekmények elkövetői – magyarázza a The Guardian cikke.
Az ilyen bűncselekmények miatt letartóztatottak többségét a világhálón toborozzák az úgynevezett yami-baito vagy „árnyékos” alkalmi munkákra. Sokan közülük azt mondják a rendőrségnek, hogy megfenyegették őket és családjukat annak érdekében, hogy engedelmeskedjenek a parancsoknak.
Néhányan azt is mondták, hogy az Instagramon keresztül toborozták őket.
Az órarablás három fiatal gyanúsítottja és menekülő sofőrje 74 darab, körülbelül 300 millió jen (693 millió forint) értékű időmérőt lovasított meg, de egy órán belül mind a négyüket elfogták, és az összes ellopott holmi előkerült. Az egyik vádlottat, egy munkanélküli, 18 éves fiatalt 2023 szeptemberében négy és fél év börtönbüntetésre ítéltek, miután beismerte bűnösségét. Két másik tag, akik mindketten 19 évesek voltak a rablás idején, a következő hónapban ugyanezt a büntetést kapták, míg a 16 éves kamaszt fiatalkorúak intézetébe küldték.
Egy tokiói rendőrségi tisztviselő a japán Gendai Media-nak azt mondta: „A fiatalok mögött nem egy kijelölt jakuza-csoport állt, hanem egy csaló közösség, amely szervezett bűnözői csoportok tagjaiból és a Tokió környéki Kanto régióból származó gengszterekből állt.”
Mekkora problémát jelentenek?
Az Országos Rendőrügynökség (NPA) szerint több mint 10 000 embert tartóztattak le 2021 szeptembere és 2023 februárja között tokuryū-ként.
Yasuhiro Tsuyuki, az NPA vezetője nem sokkal az óralopás 2023-as ítélete után így nyilatkozott: „Példátlan szintet értek el az ilyen rablások, amelyeket fényes nappal a belváros forgalmas bevásárlóutcáin követnek el. A rendőrségnek országszerte együtt kell működnie a gyors és hatékony nyomozás érdekében.”
A déli Kyushu szigetén található Fukuoka prefektúrában a rendőrség a múlt hónapban 100 fős speciális különítményt hozott létre a növekvő tokuryū fenyegetés leküzdésére. A prefektúra egyébként a jakuza egykori fellegvára.
Japánban ritkák az erőszakos bűncselekmények, ezért a 2021 és 2023 közötti több tucat betörés-sorozat egyenesen sokkolta a szigetországot, amelyek közül az egyik még egy 90 éves nő halálát is okozta.
A betöréseket állítólag egy Fülöp-szigeteken működő japán csoport, a Luffy szervezi. Ezt a becenevet a banda egy híres manga-karakter után kapta, mert egyik vezetője ezt használta az üzenetküldő alkalmazásokban. A banda telefonos csalásokat is végez, és Manilában dolgozó japán üzletembereket zsarol. Több mint 30 tagját kiadták Japánnak, és egy maroknyi embert továbbra is fogva tartanak a Fülöp-szigeteken. A tagok között van egykori jakuza is. Más tokuryū csoportok ugyanakkor szövetséget kötöttek a hagyományos gengszterekkel, és nagy a gyanú arra, hogy megosztják egymással a zsákmányt.
Kambodzsában, Thaiföldön és Vietnamban is találtak ilyen csoportokat - minden olyan helyen, ahol közismert, hogy jakuza-üzelmek folynak.
Mi lesz a jakuzákkal?
A jakuzákat üldöző szindikátusok folyamatos harca után a hagyományos és legendás japán maffiatársaságok száma tavaly 20 400-ra csökkent az 1960-as években elért több mint 180 000-es csúcsról, mivel az idősebb generációk már nehezebben tudnak fiatal alattvalókat megnyerni a könnyű pénz ígéretével.
A szigorodó törvények, beleértve az egykor szinte büntetlenül működő bandákhoz kötődő vállalkozásokat is, egyre kevésbé teszik vonzóvá a bűnöző életet: a jakuza-tagoknak tilos bankszámlát nyitniuk, hitelkártyát kiváltaniuk, biztosítást kötniük vagy mobiltelefon-szerződést aláírniuk.
A szigorítások következtében a jakuzák átlagéletkora folyamatosan emelkedik. „Japán népességének elöregedése természetes tényező, de a jakuza életmód már nem vonzó ajánlat a fiatal férfiak számára. Túl sokat kell feláldozniuk a gengszteréletért, ami egyre csökkenő előnyökkel jár” – mondta Tomohiko Suzuki, a jakuza szakértője.