A négynapos chicagói demokrata kongresszus utolsó és legjobban várt estéjén az 59 éves Harris "Új Előrelépést" ígért, miközben ő és a 78 éves Donald Trump belépnek a borotvaéles elnökválasztási kampány utolsó 11 hetébe. Harris csak alig több mint egy hónapja lépett elő a demokraták jelöltjeként, miután a 81 éves Joe Biden elnököt szövetségesei visszalépésre kényszerítették — foglalja össze a Reuters.
„A nép nevében, minden amerikai nevében, pártra, fajra, nemre vagy a nagymamája által beszélt nyelvre való tekintet nélkül, anyám nevében és mindenki nevében, aki valaha is elindult a saját valószínűtlen útjára az amerikaiak képviseletében, mint azok, akikkel együtt nőttem fel, akik keményen dolgoznak, álmaikat kergetik és egymásra vigyáznak, mindenki nevében, akiknek a történetét csak a Föld legnagyobb nemzetének részeként lehetne megírni. Elfogadom a jelölést az Amerikai Egyesült Államok elnökének” — szólt Kamala Harris, ahogy azt a brit The Guardian idézte.
Fotó: Facebook/Kamala Harris
„A demokrácia és a zsarnokság közötti tartós küzdelemben tudom, hogy hol tartok, és tudom, hová tartozik az Egyesült Államok" - mondta Harris, azzal vádolva Trumpot, hogy meghajolt a diktátorok előtt.
Erőteljes beszéd volt ez egy olyan jelölt számára, aki rövid kampánya során még nem fogalmazta meg elképzeléseinek nagy részét az országgal kapcsolatban, és Trump személyes támadásaival kellett szembenéznie, aki gúnyolta fekete- és dél-ázsiai származását, és gyengének nevezte külügyekben — értékelte a Reuters.
A gázai háború végét ígéri
A palesztin-pártiak több napos tiltakozása után, akik csalódottak voltak amiatt, hogy nem kaptak felszólalási lehetőséget a kongresszuson, Harris ígéretet tett arra, hogy megvédi Izraelt, hazahozza a túszokat Gázából, és véget vet a háborúnak a palesztin enklávéban.
Harris, a zsúfolásig megtelt chicagói United Center tömegével együtt a „Nem megyünk visszafelé!” szlogent is elkiáltotta. Ez a jelmondat visszatérő jellemzője lett kampánygyűléseinek az elmúlt hónapban.
A beszéd Harris eddigi legjelentősebb lehetősége volt, hogy alakítsa a saját magáról alkotott képet a választók szemében. Bár Harris négy évig Biden elnöksége alatt alelnökként, előtte pedig kaliforniai szenátorként dolgozott, a közvélemény-kutatások szerint a választók véleménye az új jelöltről egyáltalán nincs kőbe vésve.
Trump már megpróbálta Harrist „radikális” demokrataként definiálni, „Kamala elvtársnak” nevezve, de küzdeni kellett azért, hogy sikeres támadási felületeket találjon új ellenfelével szemben.
Külpolitikai terveivel kapcsolatban Harris a NATO további erősítését említette meg, valamint kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak tovább kell támogatnia Ukrajna Oroszország ellen folytatott háborúját, az ukrán önvédelmet. Azt is hangsúlyozta, hogy támogatja Izrael önvédelemhez való jogát, amely mellett „mindig ki fog állni". Ígéretet tett arra, hogy szövetségi szinten helyreállítja a terhesség megszakítására vonatkozó jogot — teszi hozzá az MTI.
Az uniós pénzek mellett a Norvég Alap is újra érkezni kezdhetnek.. 
