A Kanadát régóta irányító Justin Trudeau lemondása után március 14-én Mark Carney lett az észak-amerikai ország 24. miniszterelnöke, miután átvette a Liberális Párt vezetését is az elődjétől. Korábban jegybankárként dolgozott és nem rendelkezett politikai tapasztalattal a választott tisztségben, és az első olyan kanadai miniszterelnök lett, aki nem szövetségi államban, hanem a szövetségi irányítás alatt lévő Északnyugati Területeken született.

Röviddel hivatalba lépése után Carney bejelentette a parlament feloszlatását és választásokat írt ki 2025. április 28-ára, előrehozva az eredetileg október 20-ára tervezett szavazást.

Indoklásában az Egyesült Államokkal való feszültségek fokozódását nevezte meg – különösen Donald Trump amerikai elnök döntését, amely 25 százalékos vámot vetett ki a kanadai autóimportra –, valamint a kanadai szuverenitást fenyegető intézkedéseit.

Carney hangsúlyozta, hogy Kanada történetének „legjelentősebb válságával” néz szembe, és a jelenlegi kihívások leküzdéséhez „erős és pozitív mandátumra” van szükség, és egy új, mindenki számára előnyös kanadai gazdaságot kíván építeni.

Az előrehozott választásokat fokozódó nacionalizmus és gazdasági bizonytalanság övezi Kanadában. Egészen januárig a konzervatívoknak sokak szerint egyértelmű útja volt a parlamenti többség megszerzéséhez, de Trump agresszív intézkedései és kijelentései – többek között az, hogy Kanadát az Egyesült Államok „51. államává” kellene tenni – közfelháborodást váltottak ki, és növelték a Liberális Párt támogatottságát. Emellett Trudeau lemondása és Carney megválasztása a Liberális Párt új vezetőjévé is megváltoztatták a dolgokat. A legutóbbi felmérések szerint a liberálisok vagy előnyben vannak a konzervatívokkal szemben, vagy szoros küzdelemben vannak riválisaikkal.

Az országos közvélemény-kutatási adatokat összesítő CBC News Poll Tracker múlt vasárnapi felmérése szerint a liberálisokat a választók 37,5 százaléka támogatta, míg a konzervatívokat 37,1 százalék. A harmadik az NDP 11,6 százalékkal, majd a Bloc Quebecois 6,4 százalékkal. A zöldek 3,8 százalékot értek el.

Az ellenzéki Konzervatív Párt vezetője, Pierre Poilievre között bírálta a liberális kormányzat tízéves tevékenységét, különös tekintettel a megugró lakásárakra és az általános megélhetési költségekre. Azt is hangsúlyozta, hogy megvédi Kanada szuverenitását, és kijelentette, hogy „ragaszkodni fog ahhoz, az amerikai elnök elismerje Kanada függetlenségét”, valamint ellenzi Trump vámintézkedéseit.

Carney döntése az előrehozott választásokról stratégiai lépésnek tekinthető, amelynek célja, hogy kihasználja a jelenlegi támogatottságot, és biztosítsa a szükséges felhatalmazást a kereskedelmi viták és a szuverenitási kérdések kezelésére.

„A liberálisok és a konzervatívok gyakorlatilag holtversenyben állnak az országos szavazásokon, az Új Demokraták pedig a távoli harmadikak. Valószínűleg a liberálisok szereznék meg a legtöbb mandátumot, és potenciálisan többségi kormányt is, ha ma tartanák a választásokat, mivel a támogatásuk országszerte mandátumszerzés szempontjából hatékonyabban oszlik meg”– jelentette a CBC a választási verseny kezdetekor.

Élelmiszerárak, az ország megvédése

Az ellenzéki pártok – köztük különösen Poilievre és a konzervatívok – abban reménykedtek, hogy a 2025-ös választások olyan megélhetési kérdésekre összpontosítanak majd, mint például a megugró élelmiszerárak és lakhatási költségek. Azonban Trump vámjai és fenyegetései felborították ezt a várakozást.

Szakértők szerint a választási kampány központi, „mindent eldöntő”  kérdése az lesz, hogy melyik párt készült fel jobban Trump ellen, és a viharos kanadai-amerikai kapcsolatok kezelésére.

Rövid kampány

A kanadai választási szabályok szerint a szövetségi kampányidőszaknak legalább 37 naposnak kell lennie, de nem lehet hosszabb 51 napnál. Carney úgy jelentette be a választás napját, hogy az idei kampány a törvény által megengedett legrövidebb lesz.

Kanadának 343 szövetségi választási körzete van. Az országban elsőbbségi választási rendszer működik, ami azt jelenti, hogy az a jelölt nyer, aki a legtöbb szavazatot szerezte meg – még akkor is, ha nem szerzi meg a szavazatok többségét. Ők jutnak be a kanadai parlament alsóházába.

A kanadai parlamentáris rendszerben általában azt a pártot kérik fel kormányalakításra, amelyik a legtöbb mandátumot szerzi az alsóházban. Sikeres kormányalakítás után a legnagyobb párt vezetője lesz a miniszterelnök.

A parlamenti pártok

Az országban szövetségi szinten négy nagy párt működik. A liberálisok 2015 óta voltak kormányon, és a parlament feloszlatáskor 152 képviselői helyük volt. A pártot 2013 óta, márciusi lemondásáig Justin Trudeau vezette. A Poilievre által elnökölt Konzervatív Párt adta eddig a fő ellenzéket, 120 mandátummal az előző parlamentben.

A Jagmeet Singh vezette baloldali Új Demokrata Párt (NDP) a kampány megkezdése előtt 24 parlamenti mandátummal rendelkezett. Az NDP korábban egy Trudeau vezette liberális kisebbségi kormányt támogatott, de tavaly szeptemberben kilépett a megállapodásból.

Az Yves-Francois Blanchet vezette Quebeci Blokk (Bloc Quebecois) csak a francia nyelvű Quebec tartományban indít jelölteket, de így is 33 törvényhozója volt az alsóházban. vezeti őket.

A négy nagy párton kívül a parlamentben jelen volt még a Kanadai Zöld Párt is, amely két mandátumot kapott az alsóházban, de a közelgő választáson várhatóan nem fog jelentősebben előretörni.

Kíváncsian várjuk a kampány fordulatait, a választási eredményeket, és a kanadai parlament új összetételét.