Keir Starmer rendkívüli intézkedésekre készül a brit gazdaságpolitika kulcselemeinek újragondolására, válaszul Donald Trump vámháborús offenzívájára. A Downing Street egyre nagyobb aggodalommal figyeli, hogy az amerikai elnök lépései tartós károkat okozhatnak az Egyesült Királyságnak — írja a The Guardian.
Fotó: X/@Keir_Starmer
Adóemelésre készülnek
A miniszterelnök szövetségesei szerint Starmer úgy véli, „a régi feltételezéseket el kell vetni”, ami arra utalhat, hogy ő és pénzügyminisztere, Rachel Reeves újabb adóemelésekre készülhetnek – annak ellenére, hogy korábban ezt kizárták. Az sem kizárt, hogy akár a jelenlegi, „kőbe vésett” költségvetési szabályokon is változtatnak, hogy recesszió esetén lehetővé váljon a nagyobb állami hitelfelvétel és a belföldi gazdasági növekedés ösztönzése.
Miután Trump múlt szerdán bejelentette a világ többi részére kivetett vámokat – köztük egy 10 százalékos alaptarifát a brit importcikkekre –, a globális tőzsdékről összesen közel 5 ezer milliárd dollár érték tűnt el.
A múlt pénteken a londoni FTSE 100 tőzsdeindex több mint 7 százalékkal zárta alacsonyabban, mint hétfőn – ezzel ez volt a legrosszabb heti teljesítménye a 2020. márciusi Covid-pánik óta.
Visszafogott kritika után határozott irányváltás
Starmer – aki eddig nem kritizálta nyíltan Trumpot vagy annak vámpolitikáját – a héten arra összpontosít majd, hogyan lehet olyan gazdaságpolitikai választ adni a globális sokkra, amely védi a dolgozó emberek megélhetését, munkahelyeit és a közszolgáltatásokat is.
A miniszterelnök szerint az elmúlt napok „egy új korszak kezdetét” jelentik, a „világ megváltozott”, és egy globális kereskedelmi háború azzal fenyeget, hogy „aláássa egy büszke, keményen dolgozó nemzet jövőjét”.
A Starmer-körökből kiszivárgó üzeneteket a közgazdászok és Westminster politikusai is úgy értelmezik, mint a gazdaságpolitikai irányváltás előkészítését, abból kiindulva, hogy rendkívüli idők rendkívüli intézkedéseket követelhetnek.
A Downing Street szóvivője szerint Starmer szombaton telefonon egyeztetett Emmanuel Macron francia elnökkel, hogy „megoszthassák aggodalmaikat a globális gazdasági és biztonsági hatásokkal kapcsolatban”.
Starmer és Macron egyetértett abban, hogy „a kereskedelmi háború senkinek sem érdeke, de semmit sem szabad kizárni az eszköztárból”.
Hongkong és Tokió is gyengélkedett. 
