10p

Túléli Budapest a következő öt évet is kormánytámogatás nélkül?
Milyen kapcsolatot lehet kialakítani a Fidesszel, Magyar Péterrel és Karácsony Gergellyel?
Online Klasszis Klub élőben Vitézy Dáviddal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 13. 16:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Saját új generációs drónjukat lőtték le az oroszok Ukrajna felett – de miért? Leszedték a védőfóliát az ukránok az F-16-osaikról? A két eset között a látszat ellenére van összefüggés, és akár komoly befolyással is lehetnek a háború menetére.

Tovább zajlanak az izgalmas események az ukrán és az orosz légtérben. Először Ukrajnában zuhant le valami, amiről elsőre azt se lehetett tudni, hogy mi az, aztán orosz légtérben kapott találatot egy harci gép, ott pedig az a nagy kérdés, mi és hogyan lőtte le.

Kezdjük a korábbi esettel. Még október 5-én érkeztek az első hírek arról, hogy ukrán területre zuhant valami, amit elsőre orosz harci gépnek néztek, és az esetről készült videók alapján egyértelmű, hogy külső behatás nyomán csapódott földnek, azaz találat érte.

Később kiderült, hogy a titokzatos gép nem más, mint egy Szuhoj S-70 Ohotnik (azaz Vadász) drón volt. Ez egy, a drónok között hatalmas méretű, „lopakodó” jellemzőkkel is rendelkező (tehát a radarok által elvben nehezebben észlelhető) eszköz, amelynek első prototípusát még 2019-ben mutattak be először a világnak, de azóta már jelentős fejlesztéseken esett át. Ennek ellenére még mindig prototípusnak számít, ezért is különösen meglepő, hogy az ukrán frontvonalak felett tűnt fel.

Minek ment oda?

De mit csinált ott és mi okozta a végzetét? Tény, hogy az S-70-es ukrán területen zuhant le, és szinte biztos, hogy támadó fegyverekkel volt felszerelve. A roncsok között ugyanis az ukránok megtalálták legalább egy UMPB D-30SN precíziós légibomba maradványait is. Ez a bomba az amerikai (az ukrán légierő által is használt) GBU-39-es bombájához hasonló eszköz, jóval kisebb tehát, mint az ukrán katonáknak oly sok gondot okozó orosz UMPK-készlettel átalakított KAB (OAB) siklóbombák, amelyek hidegháborús időkben gyártott bombák korlátozott manőverezőképességgel ellátott változatai, viszont elvben azoknál jóval precízebb fegyver. Ez a bomba egyes hírek szerint a levegőben is programozható, tehát az átalakított siklóbombákkal ellentétben nemcsak előre meghatározott, statikus célpontok ellen bevethető, hanem arra is alkalmas, hogy egy éppen felfedezett, mobil célpontra mérjen csapást, akár perceken belül a beméréshez képest.

Ez arra utal, hogy az S-70-est akár harci bevetésre is küldhették. Viszont ez meglepő fordulat lenne, hiszen tudomásunk szerint a drónokból csak néhány bevethető prototípus létezik, ilyesmit ellenséges terület felett, éles bevetésben nem szoktak használni. Ráadásul a donyecki frontszakasz, amely felett a végzetes találat érte a gépet, mindkét oldalon igencsak a figyelem középpontjában áll, tehát minden bizonnyal az ukrán légvédelem is komoly erőkkel van jelen itt. Nem véletlen, hogy az orosz harci gépek sem repülnek általában be a front fölé, hanem siklóbombáikat és egyéb eszközeiket a fronttól biztonságos több tízkilométeres távolságból vetik be. Rendben, hogy az S-70-es, ahogy az amerikai lopakodó bombázókra emlékeztető formájából is látható, elvben akár képes lehet az ellenséges radarok által figyelt terület felett is bevetéseket végrehajtani, de tényleg megkockáztatták volna ezt az oroszok?

Egy S-70-es prototípus a kifutópályán. Nagy segítség lenne az orosz légierőnek, ha bevetéseket tudna repülni
Egy S-70-es prototípus a kifutópályán. Nagy segítség lenne az orosz légierőnek, ha bevetéseket tudna repülni
Fotó: Wikimedia

További zavart kelt a tény, hogy mindkét oldalról olyan információk érkeztek, hogy az S-70-est nem ukrán, hanem orosz rakéta találta el. Az első hírek szerint az orosz légvédelem „baráti tüze” tehető felelőssé a gép pusztulásáért, később viszont már egy orosz harci gépről kilőtt kis hatótávolságú levegő-levegő rakétát valószínűsítettek inkább. Sőt, olyan hírek is keringenek, hogy egyenesen egy másik ritkán látott, a prototípus szintet nem sokkal meghaladó eszköz, egy Szu-57-es, ötödik generációs orosz vadászgép volt az „elkövető”. Két újgenerációs orosz eszköz az ukrán frontvonalak felett, mi történik itt?

Valami félrement

A fentiek alapján a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy az S-70-es elkalandozott, és véletlenül keveredett ukrán terület fölé. Eredeti küldetése valószínűleg inkább a tesztelés lehetett. Nem elképzelhetetlen, hogy a teszt része lett volna, hogy az S-70-es be is veti egy vagy több fegyverét ukrán célpontok ellen, de nem is biztos. Valami azonban félresikerülhetett, és a drón valamilyen hiba miatt – hiszen mégiscsak pilóta nélküli eszközről beszélünk – veszélyes területre keveredett.

Hogy ezután az orosz légvédelem tévesen fenyegetésnek érzékelte-e, és azért utasította valamelyik légvédelmi eszközt vagy harci repülőt a tüzelésre, vagy inkább az történt, hogy nem akarták megkockáztatni, hogy az értékes prototípus viszonylag sértetlenül ukrán, és ezáltal nyugati kézbe kerüljön, azt csak az oroszok tudhatják. Mindenesetre a Szu-57-es elméletet erősítheti az a tény, hogy az oroszok korábban is tesztelték együtt a két gépet, és az S-70-es egyik felhasználási módja éppen az lenne, hogy egy hagyományos, pilóta vezette gép „szárnysegédjeként” dolgozzon, tehát mondjuk az ötödik generációs vadászgép fejlett szenzorai által azonosított célpontokat támadjon a pilóta életének kockáztatása nélkül, különösen veszélyes környezetben.

Ha az volt a cél, hogy az S-70-es által képviselt – orosz szempontból mindenképp – forradalmi technológia ne kerüljön nyugati kézbe, akkor ez csak részlegesen sikerült. A roncsokról készült felvételek alapján egyértelmű, hogy a gép egyes darabjai, amennyire ez egy rakétatalálat és egy lezuhanás után lehetséges, viszonylagos épségben maradtak meg. Abban pedig biztosak lehetünk, hogy minden maradványt azonnal összegyűjtöttek, és az érdekesebb darabok azóta már NATO-szakértők kezei között vannak.

Villantott a nyugati technológia?

Október 12-én aztán egy másik érdekes fordulatot hozott az orosz-ukrán légiháború. Ezúttal egy Szu-34-es orosz gép zuhant le, méghozzá orosz területen, nagyjából 50 kilométerre a frontvonaltól. A hírt elsőként orosz háborús bloggerek hozták le, magyarázatként pedig első körben műszaki hibát jelöltek meg, később azonban egyes, az orosz légierőhöz köthető nem hivatalos csatornákon az kezdett terjedni, hogy egy ukrán F-16-os érte el a találatot.

Ukrán oldalról egyelőre nagy a csend ezzel a feltételezéssel kapcsolatban, ami érthető, hiszen ha valóban egy F-16-osról kilőtt rakéta végzett a Szu-34-essel, az nagyon komoly kérdéseket vet fel. Eddig a nyugati vadászgépeket az ukránok – tudomásunk szerint – nem igazán vetették be a frontok közelében, mivel az orosz légvédelem és az orosz légierő fegyverei mélyen a frontvonal ukrán oldalán is halálos veszélyt jelentenek rájuk. Az ukránok már egy F-16-ost elvesztettek valószínűleg baráti tűz következtében, és tudják, hogy az oroszok minden eszközzel „vadásznak” a NATO által átadott gépekre. Ha tehát egy F-16-os a frontvonal közvetlen közelébe merészkedett, az váratlan, és mindenképpen nagyon kockázatos húzás volt.

Márpedig ha egy F-16-os lőtt, akkor annak nagyon közel kellett lennie a frontvonalhoz, mivel az Ukrajnának hivatalosan átadott AIM-120B levegő-levegő rakéták effektív hatótávolsága éppen hogy csak eléri az 50 kilométert. (Elképzelhető persze, hogy a Szu-34-es a találatot nem 50, hanem mondjuk csak 30-40 kilométerre kapta a fronttól, de a lényegen ez nem sokat változtat.)

Nem lehet kizárni, hogy Ukrajna kapott nagyobb hatótávolságú légiharc-rakétákat is. Előfordult már, hogy a nyugati országok „fű alatt” szállítottak valamilyen újabb, jobb képességű eszközt az ukránoknak, hogy így azt a meglepetés erejével lehessen először bevetni. Ha így van, akkor az jelentősen megváltoztatja a frontok feletti légiháború képletét – bár az is igaz, hogy alapvetően azért nem írja át, hiszen az oroszok levegő-levegő rakétái még a legújabb amerikai eszközökhöz képest is fölényben vannak a hatótávolságot illetően, ahogy az orosz légvédelem és légierő lehetőségei is jobbak, mint az ukránokéi.

Örülhetnének az ukrán katonák

Természetesen egyelőre még a szokásosnál is kevésbé tudhatjuk pontosan, mi is történt. Előfordulhat, hogy csak egy (korábban már leírt, az alábbi ajánlóra kattintva olvasható cikkben részletesen bemutatott módon) „vadászatra indult” Patriot-egység munkája van a háttérben, de akár a műszaki hiba sem teljesen kizárható.

Mindenesetre bármi, ami az orosz siklóbombák bevetését akár csak valamilyen mértékben megnehezíti, az hatalmas előrelépést jelentene az ukránok számára.

„Ezek a Szuhoj 34-esek indítják azokat a siklóbombákat (a típusjel  KAB, és aztán a bomba méretétől függően egy szám, 100, 250, 500, stb.), amelyek ellen az ukrán alakulatok lényegében képtelenek védekezni. A siklóbombák nem különösebben pontos vagy szofisztikált fegyverek, viszont az óriási robbanóerejük miatt lényegében többnyire sajnos mindegy, hogy pontosan eltalálják-e a célpontot, vagy 10-20 méterrel mellé csapódnak be. Az oroszok tömegesen, szó szerint százával indítják ezeket az ukrán állások, illetve hátországbeli polgári célpontok ellen. Amikor májusban Harkivban jártunk, körülbelül másfél órával érkeztünk egy ilyennek a becsapódása után; a városba bevezető útról jól látszott a füst, ahol a találattól tűz ütött ki.
Ha Ukrajna képessé válik rá, hogy lelője a siklóbombákat indító orosz repülőgépeket, az jelentősen könnyítené a fronton védekező ukrán erők helyzetét”

– írta a szombati hírek kapcsán Rácz András Oroszország-szakértő.

Akármi is történt, az biztos, hogy az orosz légierő elveszített egy újabb Szu-34-es vadászbombázót, és valószínűleg két kiképzett pilótát is. A háború kezdete óta az orosz légierő nagyjából 30 ilyen gépet veszített el eddig, ez a nagyjából 150 összesen valaha hadrendbe állított géphez képest is érzékeny veszteség.

Ezen a ponton pedig valamennyire összeér az S-70-es drón és a lelőtt Szu-34-es története. Az orosz légierőnek ugyanis minden elveszített harci géppel egyre nagyobb problémát okoz a háborús erőfeszítések fenntartása – már csak azért is, mert az elveszített gépek feladatait a megmaradt, igencsak karbantartásigényes többi gépnek kell átvennie, újabb repülési órákkal terhelve mind a gépeket, mind a pilótákat.

Akár ez a nyomás is közrejátszhatott abban, hogy a nyugati alkatrészek, anyagi források, idő és energia hiányában megrekedni látszó fejlesztéseket, az S-70-est vagy éppen a Szu-57-est is igyekezzenek közelebb nyomni a tényleges harci bevethetőség állapotához. Nem kell nagyon kifejteni, hogy például egy pilóta nélküli, fejlett képességekkel rendelkező, hagyományos harci gépek feladatait részben átvenni képes drón milyen nagy mértékben enyhíthetné ezt a nyomást az orosz légierőn. Egyelőre azonban úgy tűnik, az oroszok kicsit elmérték az S-70-es képességeit vagy az elfogadható kockázatot, és ez a veszteség inkább visszavetheti, mintsem előremozdíthatja ezt a fejlesztési programot.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Oroszországban pénzbírsággal büntetik a gyermekvállalást ellenzőket
Privátbankár.hu | 2024. november 12. 19:17
Megszavazta az úgynevezett childfree (gyerekmentességi) ideológia nyilvános propagálását tiltó törvénymódosítás-tervezeteket kedden második és harmadik, végső olvasatban kedden az orosz parlament alsóháza.
Nemzetközi Kína és Japán születési válsága: okok és következmények
Káncz Csaba | 2024. november 12. 18:31
Nagyító rovatunkban ezúttal Kelet-Ázsia két óriásának születési válságát vesszük górcső alá. Ez a drámai fejlemény súlyos kérdéseket vet fel a szociális rendszereik fenntarthatóságával és gazdaságaik stabilitásával kapcsolatban. Káncz Csaba jegyzete.
Nemzetközi Ez vár az ukrán kikötőkre Kijev szerint
Privátbankár.hu | 2024. november 12. 17:22
Az orosz támadások ellenére felújítják korábbi elképzelésüket.
Nemzetközi Mire készül Donald Trump, Orbán Viktor és a pápa?
Privátbankár.hu | 2024. november 12. 16:37
Mit támogat Ferenc pápa és mit nem, ha Ukrajnáról van szó? 
Nemzetközi Lesz mit megmagyarázni az Orbán-kormánynak
Privátbankár.hu | 2024. november 12. 16:22
Magyarországon a legdrágább az áram egész Európában.
Nemzetközi Leleplezték a valaha volt legnagyobb internetes csalást
Privátbankár.hu | 2024. november 12. 15:34
A közösségi médián valaha elkövetett legnagyobb összegű befektetési csalás vádjával vettek őrizetbe Japánban egy kínai állampolgárt. 
Nemzetközi A finn főváros kicsavarja a helyi stadiont az oroszok kezéből
Privátbankár.hu | 2024. november 12. 15:13
Helsinki városa kezdeményezni fogja a finn főváros legnagyobb sport- és rendezvényarénájának kényszerű átvételét a szankciókkal sújtott orosz tulajdonosaitól – közölte a város vezetése.
Nemzetközi Orbán Viktor amerikai rajongóját megint nagyon megverték
Kollár Dóra | 2024. november 12. 14:53
A Budapesten is többször megfordult republikánus jelölt nem kellett a választóknak.  
Nemzetközi Itt egy újabb jel, hogy Donald Trump kőkemény időket hozhat
Privátbankár.hu | 2024. november 12. 12:54
Bár több mint másfél hónapig Donald Trump még csak az Egyesült Államok megválasztott elnöke, leendő csapatának kialakítása, és a Fehér Ház átadása már megkezdődött. Politikai jelöltjei közt már most több a szélsőséges, bevándorlás terén kőkemény nézeteket valló politikai figura. 
Nemzetközi Eldőlt: tényleg előrehozott választások jönnek Németországban
Privátbankár.hu | 2024. november 12. 12:07
A dátum is megvan.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG