Donald Trump hétfői beiktatása meglepően pörgős affér volt, a rossz időjárás miatt beltérbe helyezett ünnepség nézői arra nem panaszkodhattak, hogy az elnök túlságosan sokat húzta volna az időt, ugyanis a központi részt valamivel több mint egy óra alatt lezavarták. A program leghosszabb részét a beszéd jelentette, amelyet arra használt, hogy felvázolja közvetlen terveit. Percről percre közvetítésünk:

Olyan hazafias, hogy egy amerikai sas is leszállhatott volna a vállára

Az amerikai néplélek hagyományosan vonzódik a szép szavakhoz, és a hazafias érzelmekhez – ez egyértelműen egy olyan alapvetés, amelyre Trump beiktatási beszédét is felhúzták, hiszen állandóan ismétlődő frázisként többször is megígérte, hogy elérkezett az Egyesült Államok aranykora, valamint azt, hogy Amerikát ismételten a világ legjelentősebb, mindenki által tisztelt országgá teszi.

A szép, hazafias szavakkal egészen odáig ment, hogy lényegében kijelentette, isten azért mentette meg a merényletkísérlettől, hogy naggyá tudja tenni az országot – ezt egyébként a beszédet leköszönő alelnökként kötelességből a padsorokból végigasszisztáló Kamala Harris nehezen bírta nevetés nélkül.

Donald Trump továbbra is alapvetően jó szónok, ám első elnökségéhez képest egyértelműen érződnek az eltelt évek, nehezen tagadható, hogy már a 79. évét tapossa, valamivel lassabb, nehézkesebb, időnként elveszti fonalat, hallgatósága azonban így is többször tapssal díjazta szavait. 

Rendeletözön

Orbán Viktor is megirigyelhette volna azt a rendeletcunamit, amellyel Trump készült az első napjára, és amelyeket beiktatási beszédében is felvázolt. Nem meglepő módon az egyik legfontosabb sarokpontot a migráció jelentette, ugyanis az új elnök nemzeti válsághelyzetet hirdetett a déli határon, illetve bejelentette idegenrendészeti razziák végrehajtását is, majd pedig katonak kivezérlését is megígérte – az illegális bevándorlókra pokol vár az Egyesült Államokban. Trump beszédéből nem hiányzott a felelősök megnevezése is, illetve olyan – egyébként bizonyítottan hamis –, összeesküvés-elméletek megismétlése, miszerint a demokrata adminisztráció külföldi börtönökből és elmegyógyintézetekből származó menekülteket fogadott be. Az előzetesen is várt keménykezűség üzenetét hordozta a témában, ráadásul hadat üzent a kartelleknek és a külföldi bűnszervezeteknek is, terroristáknak nyilvánítva ezeket, amely lényegesen keményebb fellépést engedélyez majd ellenük.

A beszéd másik kulcspontját az infláció és a mindennapi élet drágulása jelentette. Ez szintén várható volt, hiszen alapvetően ez az a két terület, amelynek köszönhetően elnökké választották. Trump ezen a téren is válsághelyzetet hirdetett, elárulta, hogy utasította kabinetjének tagjait a probléma megoldására, valamint az olajfúrások végrehajtását is megígérte, és külföldi vámok beszédéséről beszélt az amerikaiak megadóztatása helyett. Az inflációellenes intézkedések pontos mibenléte minden bizonnyal a következő napokban kiderül majd, a Green New Dealból való kilépés és az elektromosautó-döntés visszavonása azonban egyértelműen az amerikai autóiparnak kedvez, amely támogatását külön is megköszönte beszédében – a hagyományosan sok gyárnak otthont adó Rozsda-övi államok, köztük Pennsylvania kulcsszerepet játszottak a megválasztásában.

Más szelek fújnak

„Kevésbé elfogadóbb, sokkal keresztényebb”

– leginkább így lehetne összefoglalni azt az amerikai társadalmat, amit Donald Trump megálmodott beiktatási beszédében, és miközben olyan intézkedései kiderülnek, miszerint az Egyesült Államok elhagyja az Egészségügyi Világszervezetet (WHO), muszáj arról is beszélni, hogy mi vár a marginalizált közösségekre.

Trump egy „színt nem látó, értékalapú társadalmat” ígért. Ez elsőre szépen hangzik, csakhogy a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy felszámolják a kormányzati diverzitási és egyenlőségi programokat, valamint az LMBTQ-közösség számára csapást jelent az is, hogy beszédében is kiemelte, Amerika csak két nemet ismer el, a férfit és a nőt – ez mind a transznemű, mind az interszex emberek számára komoly csapást jelenthet majd. Az intézkedések kereteként többször is hangsúlyozta a vallásosság fontosságát – egyfajta keresztény-konzervativizmust hirdetve, ennek fényében különösen pikáns, hogy az eskütétel során a szokásokkal szemben nem tette rá kezét a Bibliára.

Hódítások és a nagy semmi

Trump elővette kedvenc vesszőparipáját is, így ismételten megígérte a Panama-csatorna visszaszerzését, valamint utalt rá, hogy átnevezné a Mexikói-öbölt Amerikai-öböllé – ez utóbbi különösen nagy tapsot váltott ki a vendégek körében. Utalt az amerikai terület növelésére is, mindez azt jelzi, hogy még nem tett le Grönland és Kanada megszerzéséről – laptársunk, a szintén a Klasszis Média által kiadott Mfor elemzését itt találja a témában. A rend kedvéért végül azt is megígérte, hogy Amerika embert küld a Marsra és kitűzi ott a zászlaját.

Nagy szavakból tehát nem volt hiány, Donald Trump beszéde azonban önmagában csak az, ami: egy győzelmi beszéd, amelyben fűt-fát megígérhetett egy döntő többségében olyan közönség előtt, amely szentírásként itta a szavait. Trump esetében az első elnöksége óta tudjuk, hogy szavai helyett azt kell nézni, amit csinál, az azonban még így is árulkodó, hogy mondataiból gyanúsan hiányzott az orosz-ukrán békekötés kikényszerítésének említése – pedig ez egyik kulcsígérete volt a kampány során.