Kína megkezdte a világ legnagyobb vízerőművének építését a Tibeti-fennsík keleti peremén – jelentette a Hszinhua hírügynökség a Reuters szerint. Li Csiang kínai miniszterelnök az évszázad projektjének nevezte az építkezést, amely becslések szerint 170 milliárd dollárba, átszámolva nagyjából 58 356 milliárd forintba kerülhet, és a megújulóenergia-termelés bővítését, valamint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését szolgálja.
A Jarlung Cangpo folyó alsó szakaszán öt lépcsős vízerőmű állomás épül, amely a tervek szerint évente 300 milliárd kilowattóra áramot termel majd. A kínai hatóságok szerint a projekt segít fedezni Tibet és más térségek energiaigényét, előmozdítja Kína klímacéljainak elérését, munkahelyeket teremt és élénkíti a kapcsolódó iparágakat. A helyszínen a folyó 50 kilométeren belül 2000 méteres szintkülönbséggel esik, ami óriási energiatermelési potenciált kínál.
A folyó Tibetből kilépve Brahmaputra néven folytatódik Indiában és Bangladesben. A két ország aggodalmát fejezte ki a beruházás miatt, mivel milliók vízellátását befolyásolhatja. Kínai illetékesek szerint azonban a tibeti vízerőműveknek nincs jelentős hatása a környezetre és a folyó alsó szakaszaira.
Civil szervezetek, köztük az International Campaign for Tibet (Nemzetközi Kampány Tibetért) viszont úgy vélik, a projekt helyrehozhatatlan károkat okoz a fennsík gazdag ökoszisztémájában és súlyosan veszélyezteti a folyó mentén élők megélhetését. A hatóságok egyelőre nem közölték, hány embernek kell elköltöznie az építkezés miatt.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 3,29 pontos nyitás után csökkent szerdán kora délutánig.
