Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos diplomáciai fejlemények viharában kevesebb figyelem jut arra, hogy a háború közben tovább zajlik, ahogy az újabb és újabb fegyverek fejlesztése is. Ukrajna nagyon rövid idő alatt a harci drónok fejlesztésének egyik éllovasává vált, az ukrán drónipar „eredményeiről” pedig a Fekete-tengeren elsüllyesztett vagy súlyosan megrongált orosz hadihajóktól az ukrán határoktól sok száz vagy akár 1-2 ezer kilométerre található, lángoló olajfinomítókig a saját szemünkkel is meggyőződhetünk.
És a fejlődés nem áll meg. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy igencsak kiemelt eseményen, az orosz invázió harmadik évfordulójára szervezett bemutatón villantotta meg az ukrán csúcstechnológiás fegyveripar legújabb fejlesztéseit, ráadásul mindezt az évfordulóra Kijevbe látogatott szövetséges állami és uniós vezetők részvételével.
A fejlesztések között új felderítődrónok, száloptikás vezérlésű (ez az ellenséges elektronikus zavarás kikerülését teszi lehetővé) „öngyilkos” drónok, szárazföldi robot-platformok, elfogó drónok, elektronikus hadviselési és felderítési eszközök, folyami drónok, kommunikációs platformok, sőt még rakétákkal felszerelt drónok is vannak.
Alámerülve
Talán a legizgalmasabb fejlesztés azonban a Toloka tengeri – illetve pontosabban tenger alatti – dróncsalád lehet. A Tolokát három méretben fogják gyártani, de mindegyik változata tulajdonképpen egy torpedóra emlékeztet, amely saját, elektromos meghajtással rendelkezik. A szerkezetek a víz alatt haladnak majd, de egy kommunikációs modul – éppen csak – a vízfelszín fölé fog emelkedni, ugyanis a jelen technológia mellett csak így biztosítható a kapcsolat az irányítást végző központtal.
Ez a megoldás nagyban csökkenti az ellenséges – orosz – radarok vagy más eszközök esélyét, hogy felfedezzék a drónokat, ráadásul pedig a semlegesítésüket is megnehezíti, hiszen magát a hajótestet egy helikopterről vagy hadihajóról nem is lehet majd látni, és az is kérdéses, hogy mondjuk egy géppuska vagy gépágyú lövedékei egyáltalán képesek-e kárt tenni benne.
Fotó: Navalnews
További előnye a víz alá merülő konstrukciónak, hogy a drón robbanófeje így a merülési vonal alatt találkozhat a hajótesttel, következésképpen a bekövetkező robbanás is súlyosabb károkat okozhat a célpontokban.
A három változat így fog kinézni:
- TLK-150: 2,5 méteres hosszúság, 100 kilométeres hatótávolság, 20-50 kilogrammos hasznos teher
- TLK-400: 4-6 méteres hosszúság, 1200 kilométeres hatótávolság, 500 kilogrammos hasznos teher
- TLK-1000: 4-12 méteres hosszúság, 2000 kilométeres hatótávolság, akár 5000 kilogrammos hasznos teher
Fotó: U24
Az ukrán tengeri drónok eddig is komoly problémákat okoztak az orosz fekete-tengeri flottának, amelynek vissza is kellett vonnia egységeit Szevasztopolból a jobban védhető, a Fekete-tenger medencéjének keleti részén található kikötőkbe. Ennek ellenére az orosz felszíni hadihajók és tengeralattjárók továbbra is részt vesznek rakéták és robotrepülőgépek indításával az Ukrajna ellen indított légitámadásokban. Ukrán remények szerint az új fegyverek bevetése tovább növelheti az orosz hadihajók számára e bevetések kockázatát, és ezáltal csökkentheti az ukrán légvédelemre nehezedő nyomást is.
A jövő elkezdődött
Decemberben az ukrán haditengerészet egy drónhordozó tengeri drónt is bemutatott, itt a tengeri drón egy vagy több FPV (öngyilkos) drónt hordoz, amelyeket aztán a célpont közelében útnak indít. Ez is növeli az ukrán tengeri drónok harci képességeit, ám olyasféle „kemény” célpontok mint mondjuk egy hadihajó ellen egy kisméretű FPV-drón nem sokat ér. Ezeket inkább „puhább célpontok”, radarok, elektronikus hadviselési eszközök, esetleg tengeri kitermelő-platformok ellen lehet bevetni (egy ilyen támadásról videót is közöltek az ukránok). A hadihajók leküzdése továbbra is a nagyobb méretű tengeri drónok – és nemsokára a Toloka-sorozathoz tartozó, felszín alatti drónok – feladata lesz.
Ukrajnának ezek a fejlesztések nemcsak azért fontosak, mert növelhetik az ukrán fegyveres erők erejét, hanem azért is, mert ezek a folyamatosan fejlesztett, éles harci körülmények közepette tesztelt drónok a nyugati hadiipari cégek és kormányok befektetéseit is vonzhatják, amelyek a tőkéért magukat a fegyvereket vagy éppen a technológiát kaphatják cserébe.
