Mexikó a június 2-i általános választásokra készül, ahol több, mint 21 ezer köztisztviselőt választanak meg a szenátustól és a képviselőháztól kezdve a kormányzói és önkormányzati tisztségeken át a köztársasági elnöki tisztségig. Ezen a választáson fordul elő először, hogy az elnöki tisztség mindkét vezető jelöltje nő.
Az elnök-, parlamenti és regionális választásokon mintegy 100 millió ember jogosult szavazni. Az elnöki tisztséget hat évre töltik be, újraválasztás lehetősége nélkül. Andrés Manuel López Obrador (AMLO) elnök Morena pártjának jelöltje, Claudia Sheinbaum jelenleg a legtöbb felmérés szerint jócskán megelőzi az ellenzéki jelölteket, Xóchitl Gálvezt és Jorge Álvarez Máynezt. Az újonnan megválasztott államfő október 1-jén lép hivatalba.
Fotó: EPA/FELIPE GUTIERREZ
Függetlenül attól, hogy melyik jelölt nyer, a választások eredményét már most a politikai erőszak alakítja. A Data Civica agytröszt "Szavazás golyók között" című jelentése kiemeli, hogy 2018 és 2024. április 29. között 1833 fenyegetés, gyilkosság, fegyveres támadás, eltűnés és emberrablás történt a választási tevékenységekkel kapcsolatban.
A politikusok élete veszélyes
A Data Cívica szervezet adatai azt mutatják, hogy a mexikói politikusok a választási kampányon kívül is veszélynek vannak kitéve. A szervezet szerint a politikusok meggyilkolásának száma tavaly 353-mal minden idők legmagasabb értékét érte el. Ezek többsége helyi politikus volt a drogbandák által kiharcolt területeken, például Guerrero vagy Oaxaca államokban. AMLO elnök kormányzó Morena pártjának politikusai aránytalanul gyakori áldozatok, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy jóval több régióban kormányzati felelősséget is viselnek.
A Laboratorio Electoral, egy másik mexikói agytröszt szerint eddig 82, a mostani választási folyamathoz kapcsolódó személyt öltek meg, közülük 34 jelöltet. Ez a szervezett bűnözői csoportok által indukált erőszak a választási eredmények befolyásolásának eszközévé vált. A szervezet a 2021-es választási kampányban 30 meggyilkolt jelöltet jelentett, míg a 2018-as kampányban 24-et.
Erőszakhullám délen
Az erőszak egyik központja jelenleg a déli Chiapas állam, egész Mexikó legszegényebbje. Alig két hete a választási kampány keretében mindössze négy nap alatt tizenöt embert gyilkoltak meg itt.
Az állam 2021 óta szenved a rivális drogbandák közötti harcoktól, amelyek hatalmukat egyre inkább kiterjesztik a politikára is. Az erőszakhullám közepette csak Chiapasban mintegy 500 jelölt már visszavonta jelöltségét. A chiapasi katolikus egyház nemrég kijelentette, hogy az állam egyes régióiban az erőszak miatt egyszerűen nem lehet megtartani a választásokat.
Az elmúlt 15 év során az eredetileg a Merida-kezdeményezés által támogatott "drogellenes háború" során az eredeti szándékkal ellentétesen hatalmas területek csúsztak át bűnözői csoportok kezébe: a becslések szerint 2021-re Mexikó területének 30-35 százaléka kerülhetett az ellenőrzésük alá.
Már a katonaság is
A magas bűnözési arány aláássa az összes mexikói elnök képességét a hatékony kormányzásra. A jelenlegi elnök elődjei, így Enrique Peña Nieto és Felipe Calderón egyaránt fokozatosan militarizálta Mexikó belbiztonságát. AMLO demilitarizálást ígért, de ehelyett elmélyítette a katonaság szerepét a rendőri munkában, és kiterjesztette a hadsereg hatókörét a gazdaságra. A legjobb példa erre a nemzetőrség 2019-es létrehozása, amelyre a Kongresszus polgári felhatalmazást adott, de azt AMLO a gyakorlatban már a szenátusi határozat előtt katonai parancsnokság alá rendelte.
A katonaság már nem csak infrastrukturális projektekben vesz részt, hanem luxus társasházak építésében is, és üzemeltetni is kívánják saját légitársaságukat. A katonai szerepkör bővítése további lehetőséget adott a korrupcióra egy olyan országban, amely már a 124. helyen áll a 180-ból a Transparency International korrupcióérzékelési indexében. A katonaság egyre mélyebb állami beágyazottsága hozzájárul a kormányozhatatlansághoz.
Az USA befolyása
A mexikói általános választások egybeesnek északi szomszédjának elnökválasztási kampányával, hozzájárulva ahhoz a politikai dinamikához, amely nem áll meg a határon. Egy május eleji jelentés szerint Donald Trump volt amerikai elnök megesküdött bizalmasainak, hogy újraválasztása esetén amerikai különleges erőkből álló "gyilkos osztagokat" küld Mexikóba a drogkartellek vezetőinek likvidálására.
Az, hogy az új mexikói hatóságok határozottabban lépnek-e fel a széles körben elterjedt szervezett bűnözés ellen, bizonyos mértékig attól függ, hogyan reagálnak az Egyesült Államokból érkező nyomásra, ahol egyre nagyobbak az elvárások az erőteljesebb küzdelemre.
Mexikó az USA legfontosabb kereskedelmi partnere, amelytől mintegy 5 millió amerikai munkahely stabilitása függ. A Mexikóból az USA-ba irányuló illegális bevándorlás folyamatos problémája miatt azonban a mexikói kartellek bűnös tevékenysége állandó veszélyt jelent a kölcsönös kapcsolatokra, különösen a gazdasági együttműködés bővítésére.
Amerika hetekig nem támad, ha ez igaz.
